Irodalmi Szemle, 1977

1977/4 - HAZAI TÜKÖR - GÖMÖR - Veres János: Széttekintés a rimaszombati járásban

Mikszáth számos verse és prózai próbálkozása is benne van a könyvekben, saját kézírásával.

Karikás Frigyes, a híres 39-es vörös dandár politikai megbízottja, a dandár élén 1919 májusában érkezett a városba, s a Heksch-féle házként emlegetett épületben kapott kvártélyt. Karikás végigküzdötte a Tanácsköztársaság forradalmi honvédő háborúját. A Tanácsköztársaság megdöntése után Bécsben, Moszkvában és Párizsban élt, majd mint a Kommunisták Magyarországi Pártja titkárságának a tagja Magyarországon végzett illegális pártmunkát. 1932-ben elítélték, csak a nemzetközi tiltakozó mozgalom mentette meg életét. Ki- szabadulása után a Szovjetunióba ment, ott halt meg 1938-ban. A kommunista szellemű magyar elbeszélőirodalom egyik megteremtője. 19-es témájú novellasorozatából film is készült. Ö fordította először magyarra Hašek Svejkjét.

Győry Dezső (családi néven Wallentinyi Dezső) 1900-ban született Rimaszombatban. Szülőházát a városrendezés során lebontották. Apja szegény tanárember volt. Győry világszemléletének, nézeteinek kialakulására nagy hatással volt a nagyapja, aki 1848/49-ben végigküzdötte a szabadságharcot. Győry az első világháború nehéz éveiben kezdett írni; 1917-től gazdag diákok nevelője lett. 1919-ben filológiát tanult Budapesten. Később Németországba került, ahol mezőgazdasági munkásként dolgozott. Hazatérése után újságíró volt Kassán, Pozsonyban és Prágában. A fasizmus erősödése idején a csehszlovákiai demokratikus magyar írók körének elnökévé választották. A müncheni döntés után Pozsonyban bujdosott. 1940-ben Magyarországra szökött, de a Horthy-rendszer gátat emelt írói és újságírói tevékenysége elé. A második világháború vége Kárpát- Ukrajnában érte, ahol 1949-ig az ungvári Igaz Szó munkatársa volt. Ekkor Budapestre költözött, s ott élt haláláig. Nevét jól ismerik, műveit kedvelik mind a magyarországi, mind a csehszlovákiai magyar olvasók. Költészetét harcos antifasiszta magatartás, józan internacionalizmus, a dolgozók gondjait és vágyait mélyen átélő humanista hozzáállás jellemzi. Életének utolsó szakaszában inkább csak prózát írt, egymás után jelentek meg regényei, melyeknek témája javarészt a gömöri tájakkal kapcsolatos.

A Wallentinyi-család a rima-parti (immár lebontott) házból a mai Gorkij utcába költözött. Az ottani, ma is jó állapotban levő házukban időzött Győry Dezső, amikor vándorlásai közben hazatért szüleihez. Ebben a házban keresték fel gyakran a Sarló-mozgalom tagjai.

Szombathy Viktor 1902-ben született, Sodoma utcai szülőháza — bár lebontásra ítélve — még megvan. 1920-ban Pestre került az egyetemre, s évekig volt a Prágai Magyar Hírlap pesti tudósítója, színi- kritikusa és riportere. 1928-ban visszatért Szlovákiába. Első elbeszélésgyűjteményét Én kedves népem címmel adták ki. Az anekdotikus históriák, humoros írások alapján Szombathyt „szlovenszkói Mik- száthnak” nevezték el. 1930 őszén az SZMKE titkára lett Komáromban, majd Alapy Gyula lemondása után főtitkár, múzeumigazgató, számos magyar lap szerkesztője és munkatársa, a Jókai Egyesület főtitkára, a legjelentősebb szlovákiai magyar irodalmi folyóirat, a Magyar írás felelős szerkesztője — vagyis a kulturális élet egyik vezető személyisége. Regényeivel, népies történeteivel országszerte népszerűvé vált. Később Budapestre került, azóta is ott él. 1945 óta számos földrajzi monográfiát, útirajzot, ifjúsági regényt írt. Műfordítói tevékenysége is jelentős.

A Sarló-mozgalom fiatal tagjainak meghívására Móricz Zsigmond 1928 áprilisában Rimaszombatba érkezett, s a polgári olvasókör nagytermében irodalmi előadást tartott. A műsoros est után a fiatalok a kör kertjében és udvarán fáklyás menettel ünnepelték a híres vendéget.

1845-ben itt született Bodon József. Történelmi munkákat és regényeket írt. Művei igen népszerűek voltak.

1742-ben született Decsy Sámuel író, szerkesztő, orvos. 1793-tól Bécsben szerkesztette a Magyar Kurírt és mellékletét, a Magyar Múzsát. Sokat fáradozott a kulturális élet, a nyelv, az irodalom és színjátszás fellendítésén. Nyelvészeti, földrajzi, történeti és mezőgazdasági tárgyú műveket írt.

A két világháború között Rimaszombatban élt Jaczkő Ilona, a Pesti Napló és több vidéki lap munkatársa. Verseket és elbeszéléseket írt, valamint megírta a Jótékony Nőegylet történetét.

1929-től 1938-ig Rimaszombatban élt és tanított Morvay Gyula költő és író. A hazai