Irodalmi Szemle, 1977
1977/3 - A VALÓSÁG VONZÁSÁBAN - Csanda Sándor, Jakab István, Kiss József, Méryné T. Margit, Mészáros László, Mózsi Ferenc, Püspöki Nagy Péter, Tőzsér Árpád, Turczel Lajos, Végh László: Ankét a szlovákiai magyar tudományosság fogalmáról, mai jelentőségéről, helyzetéről és jövőbeli feladatairól
hanem a két ország forradalmi erői közötti együttműködésnek is közvetítő láncszeme volt. Ezekután persze szükségszerűen vetődik fel a kérdés: Miként valósíthatók meg e feladatok? Véleményem szerint csakis a lehetőségek reális számbavételével. Csak elutasításra találhat az a magát viszonylag széles körben s eléggé erősen tartó meggyőződés, mintha az egész dél-szlovákiai forradalmi munkásmozgalom feldolgozása egy-két kutató feladata lenne. E nézetek képviselőinek felfogásában a feldolgozással és kutatással szembeni szakmai kívánalmak valószínűleg a puszta adatfeltárással és leírással azonosulnak, s ebből kiinduló mennyiségi elvárásokat támasztanak a kutatókkal szemben. Közrejátszik ebben az elemzést nélkülöző, tény- és esemény-felso- roló, leíró jellegű írások gyakori megjelentetése is. amitől — a jelenség többszöri ismétlődése esetén — már csak egy lépésnyi a távalság az effajta szerzői magatartásnak és szerkesztőségi hozzáállásnak az utilitarizmusra hivatkozó erénnyé avatásáig. A reális út a dél-szlovákiai munkásmozgalmi kutatásokban érdekeltté tehető, szétszórtan élő és dolgozó gyér számú, érdeklődési terület és témaválasztás tekintetében rendkívül heterogén, de összességében mégis bizonyos potenciált jelentő szakember- gárda: intézeti munkatarsák, egyetemi és főiskolai előadók, pedagógusok, múzeoló- gusok és levéltárosok összefogása. S ez mindenekelőtt az egyéni elfoglaltságon túlmenő energiáknak tervszerű szerkesztői és kiadói megbízás útján történő igénybevételét, a jelzett témák legalább részbeni feldolgozásának a szolgálatába állítását jelentené. A rendszeresség és átgondoltság alapot teremthetne az állami szervekhez irányuló kezdeményezéshez, hogy azok kutatási terveiben növekvő irányban szerepeljenek a csehszlovákiai magyar dolgozók haladó hagyományainak feldolgozását célzó munkák. 1 Az adott keretek nem teszik lehetővé a munkásmozgalom-történet fogalmának részletesebb kifejtését. Mivelhogy Dél-Szlovákiáról van szó, ahol a reformista pártoknak nem volt komolyabb befolyásuk, e tágabb értelmezésű elnevezés ezúttal a szövegben több helyütt is lényegében a forradalmi munkásmozgalom fogalmát jelöli. MÉRYNE T. MARGIT 1. 1974-től a CSEMADOK Központi Bizottsága néprajzi szakelőadójaként dolgozom. Bár munkaköröm olyan felépítésű, hogy időm nagy részét a szervezői, irányítói és tanácsadói munka tölti ki, marad időm a néprajzi gyűjtésre is. Az utolsó három évben elsősorban a szlovákiai magyar falvak népviseleti hagyományait gyűjtöttem. Ez alatt az idő alatt sikerült csaknem- az egész magyar nyelvterület viseleteit felgyűjtenem. Tudományos feldolgozását és publikálását a közeljövőben szeretnénk elvégezni, megvalósítani. Az elkövetkező öt évben a Szlovák Néprajzi Társaság és a Komenský Egyetem Etnológiai Kabinettje Hont néprajzi terület monográfiájának elkészítését vette tervbe. A monográfia 6 szlovák és 3 magyar falu népi hagyományainak a feldolgozását tervezi. A kiválasztott magyar falvak feldolgozásában a CSEMADOK KB néprajzi szakemberei is részt vesznek. 2. Hazánkban a nemzetiségi-népi kultúra hagyományainak feltárása és ápolása a CSEMADOK feladatkörébe tartozik. Milyen tudományos igényű munka folyik ennek érdekében a CSEMADOK keretén belül és milyen eredményeket mutathat fel az eddigi gyűjtőmunka és néprajzi kutatás? A CSEMADOK Központi Bizottságán néprajzi gyűjtőmunka kisebb-nagyobb intenzitással már megalakulásától kezdve folyik, azonban a rendszeres és tudományos igényű gyűjtés csak 1968-ban indult meg a néprajzi szakelőadói státusz létrehozásával. Ezzel egyidőben jött létre a Központi Néprajzi Adattár is, amelynek alapját az eddigi néprajzi gyűjtések anyagai képezték. Néprajzi gyűjtőtevékenységünk szándékosan a folklór anyagra irányult, ezen belül is elsősorban a népdalok, népszokások, népköltészet, népi táncok, a tárgyi néprajz-