Irodalmi Szemle, 1977

1977/3 - A VALÓSÁG VONZÁSÁBAN - Csanda Sándor, Jakab István, Kiss József, Méryné T. Margit, Mészáros László, Mózsi Ferenc, Püspöki Nagy Péter, Tőzsér Árpád, Turczel Lajos, Végh László: Ankét a szlovákiai magyar tudományosság fogalmáról, mai jelentőségéről, helyzetéről és jövőbeli feladatairól

bői pedig a népviseletek gyűjtését helyeztük előtérbe. Ez indokolt, hiszen a CSEMADOK KB néprajzi tevékenysége elsősorban a művészeti tömegmozgalmat szolgálja. Pár éves tevékenységünk eredményeképpen elsősorban Äg Tibor népdalgyűjtését említeném meg. Az általa felgyűjtött több ezer népdal, népballada és népszokás — részben már publikálva [Daloskönyv, 100 szlovákiai magyar népdal, Édesanyám rózsafája], részben feldolgozás alatt, illetve előtt — adattárunk legjelentősebb része. Ugyancsak jelentős mennyiségű népviseleti anyagunk is van. A néptáncok gyűjtését rendszeresen 1967 óta végezzük, bár vannak néptáncfilmjeink az előző évekből is. A közel 20 000 méter néptáncfilm felöleli Nyugat- és Kelet-Szlovákla magyarlakta vidékeinek több tánctípusát. A kelet-szlovákiai magyar népi táncok részletes felgyűjtésére a közeljövőben kerül sor. Népi táncleírásokat a Népművelési Intézet (Osvetový ústav) 1963 óta Eredeti magyar táncok címen rendszeresen publikál, de ezek tudományos igényű feldolgozására még nem került sor.

Az említetteken kívül adattárunkban jelentős mennyiségű népköltészeti alkotás, népszokásleírás és gyermekjáték található. De kisebb mennyiségben találni a gyűjtögető gazdálkodásra vonatkozó adatokat, dűlőneveket, népi ételek leírásait stb. Ezt a gazdag adattári anyagot nem csupán a néprajzi szakelőadó gyűjtése képezi, de szép számmal küldenek be adatokat a CSEMADOK KB mellett működő néprajzi szakbizottság tagjai is, továbbá a nyári néprajzi szeminárium hallgatóinak gyűjtései is itt kapnak helyet.

Központi Bizottságunk 1975-ben az adattári anyagból szemelvényeket adott ki Néprajzi Közlemények címmel, 167 oldalnyi terjedelemben. Ennek a sorozatnak a II. kötete most van előkészületben. Szeretném hangsúlyozni, hogy nem tudományos folyóiratról van szó. Elsősorban társadalmi néprajzgyűjtőinknek akarunk fórumot teremteni gyűjtéseik publikálására, másrészt a hazai vagy külföldi néprajzkutatók számára is értékes néprajzi adatokat szeretnénk könnyebben hozzáférhetővé tenni.

Egyre gyarapodó adattári anyagunk sürgetővé teszi a folyamatos, tudományos igényű feldolgozást, ami egyre több időt, könyvtári és levéltári kutatást is igényel.

MÉSZÁROS LÁSZLÓ

1. Tudomásom szerint „szlovákiai magyar tudomány” nincs. „Szlovákiai magyar tudományos alkotómunkáról” is csak megszorításokkal beszélhetnénk, hisz ami van, az is csak szórványosan villan fel és főleg az irodalommal, a néprajzzal és a helytörténettel van kapcsolatban. A kérdés persze úgy is átfogalmazható, hogy lehetséges-e egyáltalán „szlovákiai magyar tudomány”? Csehszlovákiai magyar létünk politikailag, regionálisan, nyelvileg, közgazdaságilag és még sokféleképpen kétségtelen tény. Itt vagyunk. Vannak gondjaink, problémáink, melyeket csak magunk oldhatunk meg. Ehhez azonban az embereken kívül szellemi tér és magas fokú szervezettség is szükséges. A tudomány nemcsak módszer- és ismeretrendszer, hanem a tevékenység intézményesített rendszere is. Magyar anyanyelvű (nemzetiségi) tudományos dolgozóink a szlovák tudomány struktúráiba (intézményeibe) beépülve dolgoznak. Néhányan kiváló eredménnyel — például Tölgyessy mérnök, a tudományok doktora —, mások, a nyelvi barrier miatt, az eredmények publikálása terén némi — esetleg behozhatatlan — hátrányba szorulva a szlovák kollégákkal szemben. Ebből a többszörös kötöttségből csak úgy tudnánk szabadulni, ha a csehszlovákiai magyar lét problémáin dolgozhatnának és magyar nyelven közölhetnék az eredményeiket Mindehhez az kellene, hogy az írószövetség magyar szekciója és az egyes minisztériumok nemzetiségi osztályai után az akadémián is megalakuljon egy szekció — például a Filozófiai és Szociológiai Intézet keretén belül —, amely a csehszlovákiai magyar lét sajátos problémáinak a kutatásával foglalkozhatna és ugyanakkor koordinálná a más intézetek égisze alatt folyó munkát. A csehszlovákiai magyar lét egésze szinte az Internacionalizmus magasiskolája, kutatása tehát sok helyen felhasználható eredményeket hozhatna. Nyilvánvaló, hogy főleg a társadalomtudományok területén dolgozó kutatók és tudósok összefogásáról lenne szó, hisz atomfizikusainknak Dubnón a helye.

1. 2 Polgári foglalkozásom: a bratislavai Számító Kutatóintézet (Výskumné výpočtové stredisko) műszaki-tudományos munkatársa vagyok. Az intézet három állami kutató