Irodalmi Szemle, 1976

1976/8 - HAZAI TÜKÖR - IPOLY MENTE - Püspöki Nagy Péter: Ipolyság a tatárjárás évszázadában

nemzetség egyik neves tagja Márton bán. Ezt a tényt egyértelműen közli IV. Béla király 1245. szeptember 9-én újból kiadott alapító oklevelében.

Béla király e sokszor említett oklevele annak ellenére, hogy Ipolyság népességére nézve számos értékes adatot őrzött meg, nem ad közvetlen felvilágosítást arra nézve, hogy mi célból és mikor alapította Márton bán a sági konventet. Béla király mindössze annyit jegyzett meg, hogy az eredeti alapító oklevél a tatárjárás idején elveszett. Úgy véljük, hogy a kérdés megoldásához csupán Márton bán személyiségének megismerése révén juthatunk közelebb.

A XIII. század első feléből, Imre és II. András király uralkodásának korából fennmaradt kiváltságlevelekben szereplő méltóságok névsorában már 1201-ben kétízben is feltűnik egy Márton nevű szolnoki ispán.17 Ugyanez a Márton ispán 1211-ig több vármegye élén állt. Tudjuk róla, hogy 1205-ben és 1206-ban Vas megye ispánja volt. 1209- ben már egyidőben két megye — Kevi és Újvár — élén állt.18 A főméltóságok viselői közt II. András korában kevés volt a személycsere. A főtisztviselők időnként mindössze csak a hivatalukat cserélték ki egymás közt. Ennek tudatában tételezhetjük fel, hogy az említett Márton ispán azonos azzal a Márton ispánnal, akit egy 1211-ből származó oklevél „Woya” fiának mond.19 Vaja fia Márton ispán viszont kétségtelenül azonos Márton bánnal. Az azonosságot maga IV. Béla igazolja egy 1245-i oklevélben.20 Mivel az oklevelek 23 eset közül csak két ízben nevezik meg Márton apját, az azonosságban nem kételkedhetünk.

Márton bán pályafutása 1212-ben érte el csúcspontját. Ebben és a rákövetkező évben már Horvát és Szlavónország bánja, majd 1214 elejétől a király udvarispánja, tehát országbíró, és Csanádi ispán.21 Márton bán kimagasló pályafutását természetesnek tarthatjuk, ha tudatosítjuk, hogy a Hontpázmány nemzetség tagja s nagyapjának testvére I. (Szent) László király nőtestvérének férje volt.22

Márton bán nem volt az egyedüli a Hontpázmány nemzetség tagjai közül II. András kormányában. Egyik rokona a Hontpázmány nembeli Szentgyörgyi Sebes ispán már 1299-től 1216-ig pohárnokmester volt, akit testvére Sándor váltott fel 1216—17-ben. A Hontpázmányok tehát II. András hívei voltak, olyannyira, hogy Sebes ispán II. Andrást, akit apja 1202-ben, még herceg korában fogságba vetett, börtönéből is kiszabadítani segített.

Márton bán feltétlen András-pártiságára csupán közvetett adataink vannak. Márton Horvát bánsága idejére esik II. András első nejének, Gertrud királynőnek megölése. Márton ispán báni székbe ültetése közvetlenül összefügg ezzel a ténnyel. Az idegen uralmat ellenző főúri párt gyöngítése céljából II. András 1212-ben kormányát kicserélte. Ekkor lett a Bór nembeli Bánk, aki előbb Gertrud királyné udvarispánja volt, nádor. A káirálynő testvére Meráni Bertold kalocsai érsek erdélyi vajda, s ennek helyébe a horvát bán méltóságába a Hontpázmány nembeli Márton került.

17 Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke I. (1001—1270) Bp. 1923. No. 194 és 195. (A továbbiakban: Szentpétery: Regesta.)

« Szentpétery: Regesta 1205: No. 218, 219 — 1206: No. 223, 227 — 1209: No. 241, 242, 248, 250.

19 Szentpétery: Regesta No. .258.

2Ü Szentpétery: Regesta No. 823.

21 Szentpétery: Regesta 1212—13: No. 275, 276, 281, 284, 286. — 1214: No. 289, 291. — Az No. 295 hamisítvány, meglehet viszont, hogy Márton bán egykor zempléni ispán is volt.

22 Vö.: Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. II. Bp. 1901. 184. Karácsonyi a Hontpázmány nemzetség ismertetésében Márton bán személyével nem foglalkozott. Az alábbi indokoknál fogva viszont kétségtelen, hogy Márton bán a XII. század első felében élő II. Lampert Hippolit nevű testvérének az utóda. Márton bán Alsópalojtát a sági konventnek adta. Palojta viszont II. Lampert és Hippolit közt 1124 táján végrehajtott birtokosztály alapján egészében Hippolité lett. (Karácsonyi: i. m. II. 184.) Az adott esetben a birtok azonossága az ős azonosságát is bizonyltja. Hippolit és Márton bán között valószínűen csak egy generáció, mégpedig Márton bán apja, lehetett. Az időrendi viszonyok ugyanis erre a következtetésre utalnak: Hippolit a XII. század első harmadában tevékeny férfi, viszont Márton bán 1201-ben már Szolnok megye ispánja, tehát legalább 25—30 éves volt. Márton bán születésének idejét hozzávetőleg 1170—75 tájára tehetjük. Márton apja, Vaja tehát Hippolit fia, még a legszélsőségesebb esetben is csupán unokája lehetett.