Irodalmi Szemle, 1976

1976/2 - JEGYZETEK - Mártonvölgyi László: Kultúrtörténeti jegyzetek (Finta Sándor Szlovákiában, Egy haladó szellemű publicista emléke, Fábry Zoltán Palackpostájáról)

zék be. Itt alkotta Finta számos remekművét... Az Aranykönyvet kiegészíthetjük azzal, hogy műterme a kaszárnya bejárát íeletti helyisége volt, de Fintának a városban is volt egy műhelye, mégpedig a Jesenský utca tizes számú erkélyes házában. Nyitrán főként apró elefántcsont tárgyakat készített, amelyeken a műgyűjtők kapva kaptak. Ekkor bízták meg azzal, hogy emeljen egy háborús emlékművet, amelyet a nyitrai sziget bejáratánál szándékozak elhelyezni.

Finta elvállalta a megbízatást, őbenne már élt a szobor tervezete. Igen, megcsinálja ő a szobrot, hiszen fölöttesei rendelték el, de nem lesz ez háborús alkotás, hanem háborúellenes, a szíve szerinti. Megcsinálja hát a haldokló ember szobrát, s előtte állva majd mindenkinek az fog eszébe jutni, miért is halt meg tulajdonképpen az a katona? Milyen célja van a háborúnak?

A haldokló honvéd szobrának modelljét a kaszárnya műtermében készítette el. Az első mintán a honvédnek még sapkája is a fején volt, később ezt elhagyta. Az első mintát Braun Lajos nyitrai barátjának ajándékozta, ebből készített Jeney István néhány gipszmásolatot, amelyek ma is díszítenek néhány nyitrai lakást. Már ennek a szobornak az elkészítésénél is megmutatkozott hajlama a gigantikus méretek iránt. A munka is nagy méretű, majd olyan, mint a közvetlen környezet fűzfái. Bizony a megbízók szomorúan vették, hogy az autodidakta szobrász túljárt az eszükön. De hát már késő volt bármit is tenni, ezért a háborúellenes szobrot hivatalosan is leleplezték a háború „hősi halottainak emlékére”. A szobor még ma is díszíti a nyitrai sziget bejáratát. A művész szlovákiai éveinek ez a legfontosabb munkája, ezután ugyanis Pestre költözött. Az Aranykönyv szerint Finta Nyitrán egy másik szobrot is készített, nevezetesen egy emlékoszlopot Pöstyénfürdő számára. Flnta Sándor szlovákiai éveinek eleven tanújával is beszélgettem, mégpedig Bártfay Gyula szobrászművésszel.

Finta Sándornak örök hálával tartozom — mondta az ősz hajú mester —, hisz tulajdonképpen ő avatott igazi szobrásszá. A kaszárnyában találkoztunk először, ő a szerb front poklát ízlelte meg, jómagam 11 hónapot töltöttem az orosz fronton, 6-ot pedig az olasz hadszíntéren. Nyitrára egyenesen Görz poklából érkeztem vissza. Mikor megtudta, hogy a szobrászat a szenvedélyem és hogy műbútorasztalosból váltam faragó művésszé, tanított, oktatott és magyarázott. Ő adott nekem kedvet és ő, akit szobrászatra sehol nem tanítottak —, olyan szaktudással rendelkezett, amellyel bátran segíthetett az én munkáimban is. Szinte naponta együtt voltunk, mellette voltam a szigeti szobor faragása közben is. Mosolygott, hogy milyen képet fognak vágni megbízói, ha majd a szobor háborúellenes célzatát észreveszik. Láttam aztán, milyen pompás miniatűröket készített Nyitrán. A pöstyéni emlékoszlopról azonban nem tudok semmit mondani. Finta Nyitráról Budapestre ment, ezzel aztán kapcsolataink megszakadtak, csak itt-ott kaptam tőle képeslapot későbbi kalandos útjairól.

A Művészeti lexikon szerint Finta Sándor 1920-ban hagyta el Magyarországot. Először Brazíliában telepedett meg. Nyitra aranykönyve szerint ott megbízták az új parlament 24 szobrának elkészítésével — tehát csakhamar jó hírnevet szerezhetett új hazájában Is. 1923-ban aztán elhagyta Brazíliát és az Egyesült Államokba költözött. New Yorkban „portrékat, emlékműveket és plaketteket mintázott”. Más források szerint „monumentális emlékműveket faragott”. Nem feledkezett meg róla, hogy hajdani működési helye Szlovákia volt, ezt bizonyítja a clevelandi Rockefeller parkban Madách Imre pompás bronzszobra. A felszabadulás után elhatározta, hogy visszatér az új hazába, ahol már nem várják sem börtön, sem háború, sem front, és ahol majd nyugodtan alkothat. Bártfay Gyula úgy tudja, hogy előre elküldte már a dolgait, és ő maga pedig Los Angeleben már csak a hajóra várt, ami hazahozza. Erre azonban már nem került sor. Finta Sándor 1958. augusztus 3-án Los Angelesben meghalt.

Egy haladó szellemű publicista emlékezete

Faith Fülöp pár nappal a felszabadulás előtt pusztult el a sachsenhausi koncentrációs táborban. Életében nemcsak haladó szellemű publicista volt, hanem Szlovákia legrégibb városának avatott tollú krónikása is.

1880-ban született Nyitrán, s itt végezte el a gimnáziumot is. Pesten jogi doktorátust kapott, de sohasem lett belőle gyakorló jogász, mert már főiskolás korában kezébe