Irodalmi Szemle, 1976
1976/2 - JEGYZETEK - Mártonvölgyi László: Kultúrtörténeti jegyzetek (Finta Sándor Szlovákiában, Egy haladó szellemű publicista emléke, Fábry Zoltán Palackpostájáról)
vette az írótollat, s forgatta, amíg lehetősége volt rá. Egyetemista korában Kiss József haladó szellemű lapjának, a Hétnek volt munkatársa. 1909-ben hazatérve megalapította a Nyitravármegye című hetilapot. Vidéki lapnak indult, de csakhamar túlnőtte a regionális keretet. Ezt a lapot addig szerkesztette, amíg a klerofasiszta szlovák állam törvényei lehetővé tették. Később a lapot Dallos István vette át, ő azonban továbbra is dolgozott a lapba, igaz, 1940-ben három nyitrai lapot egy tollvonással betiltott a fasiszta cenzúra. A gárdisták jöttek érte, hogy elhurcolják, bár árja felesége volt, s ekkor a szerkesztőségből az udvarra hordták a Nyitravármegye értékes kéziratanyagát, könyveit, irományait — s az udvaron máglyába rakva — meggyújtották. Faith Fülöpöt aztán sohasem látta viszont az a szelídített csóka, amely a sötét szerkesztőségben egyedüli társa volt. Említettem már, hogy a fasizmus Nyitrán három magyar lapot szüntetett be. A legrégibb a Weisz József alapította Nyitrai Lapok voltak (1864). Ennek utolsó szerkesztője, Salgó—Weisz Károly a liberális szellemű lapban főként a kapitalista közélet különféle panamáit pellengérezte ki. Későbben alakult meg a katolikus szellemű Nyitramegyei Szemle, amelyet éveken át Franciscy Lajos kanonok szerkesztett, utolsó szerkesztője pedig Risnyovszky János volt. A lap indulási ideje 1892. A legfiatalabb nyitrai lap tehát a Nyitravármegye volt, amely színvonalban megelőzte az előző kettőt... A Nyitravármegye nem volt szocialista lap, szemlélete pedig politikamentes, a politikamentesség takarója alatt azonban tág teret biztosított a haladó és szocialista szellemű írásoknak. Peterdi Andor és a felesége, a híres bábo- rűellenes Versek szerzője, Várnai Zseni a lap állandó munkatársai voltak. Megjelentek itt Forbáth Imre első versei s a vörös gimnáziumi igazgató, dr. Pécsi Jenő is állandó munkatársa volt a lapnak. Irt bele Bolya Lajos, riport jelent meg benne Sellyei Józsefről. A teljesség kedvéért jegyzem meg, hogy ebben a lapban jelentek meg e sorok szerzőjének első írásai és vitacikkei. A kisebbségi burzsoá sajtó persze igyekezett agyonhallgatni a lapot, melynek színvonala vetekedett a Prágai Magyar Hírlapéval. Mihelyt 1919-ben a magyar Vörös Hadsereg fölszabadította Verebélyt, és Surány alatt állt, a lap rendkívüli kiadásban üdvözölte az új világot, amelyben megszűnik majd a tőke és pénz hatalma. Dr. Faith Fülöp lapjában a szlovák és magyar kultúrközeledés mellé állt, rendszeresen közölt színkritikákat például a nyitrai Čapek Kör előadásairól. A lapban jelentek meg először Janko Jesenský magyarra fordított versei. A Nyitravármegye támogatta a Híd kiadóvállalat munkásságát. A Híd kiadásában megjelent Szlovákiai magyar írók antológiája teljes kötetet szentelt a cseh és szlovák irodalom bemutatására. Faith több kötettel gazdagította a szlovákiai magyar irodalmat. 1939-ben adta ki verseskötetét a Babérág és a koldusbot címmel. Több nyelven örökítette meg a régi nyitrai életet. Sorrendben a Híres nyitraiak, Nyitrai fejfák, Nyitra lelke, Régi nyitrai bűnök, Nyitra aranykönyve. E kiadványok ma is fontos források azok számára, akik Nyitra múltjával foglalkoznak. Fábry Zoltán Palackpostájáról Már a könyv címe is furcsa. Palackpostát a hajótörött vagy magányos szigetre vetődött ember küld, aki nem tudja, mi lesz postájának a sorsa, s célt ér-e? Fábry Zoltán azonban tudatosan adta könyvének ezt a címet, s a történetből, melyet itt leírok, az olvasó látni fogja: a címe teljesen jogos. Fábry Zoltán Paiackpostáját kézhez kapva ezt az ajánlást olvashattam benne: Mártonvölgyi Lászlónak, a „hagyatéki letét” őrzőjének köszönettel, szeretettel — Fábry Zoltán. Igen, így adódott, hogy a Palackpostát szerény személyem őrizhette meg az utókornak. Ez különben kiviláglik a bevezetőből, amelyben Fábry ezt írta: E sorok írója két illavai internálás után a következő, talán végleges elhurcolás valószínűségének tudatában Palackposta címszó alatt próbálta élete üzenő értelmét testamentumként átmenteni. A hagyatéki letét egy ügyvédi iroda valódi végrendeletei közt várta feltámadását. Hogy kivárta, azt igazolja a megjelent könyv ... Ügy érzem azonban, az irodalomtörténeti teljesség megköveteli, hogy leírjam, miként jutott el hozzám a Palackposta, és miként maradt fenn a kézirat. Fábry Zoltánt az
