Irodalmi Szemle, 1976
1976/8 - HAZAI TÜKÖR - IPOLY MENTE - Sándor László: Haladó kulturális hagyományok Losoncon
gyűlés után nyomban munkához látott. Széles akcióprogramot dolgozott ki, amelynek keretében tagjai részére szemináriumokat, a város lakossága részére pedig előadásokat, vitaesteket és kiállításokat szervezett. A tagok érdeklődésének megfelelően négy szemináriumot alakítottak: közgazdasági, orvosi-egészségügyi, irodalmi és zenei szemináriumot. Az irodalmi szemináriumhoz színjátszó csoport, szavalőkórus és magyar, illetve szlovák nyelvtanfolyam tartozott.14 A Tűz Kultúregyesület vezetősége elhatározta, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzően ismerteti a csehszlovákiai magyarság sorshelyzetét, problémáit, a csehszlovák-magyar kulturális kapcsolatok ügyét, valamint az új európai eszmeáramlatokat. Programpontjai között szerepelt továbbá a kisebbségi nyelvi és nemzetiségi jogok, az anyanyelvi oktatás kérdéseivel való tervszerű foglalkozás is. Ennek megfelelően — röviddel létrejötte után — résztvett a losonci szülői szövetségek és társadalmi egyesületek vezetőivel karöltve a magyar tanítási nyelvű iskolák helyzetének javítása ügyében rendezett ankét előkészítésében és lebonyolításában s ezt követően bekapcsolódott a magyar iskolaügyek intézésére létesített állandó oktatásügyi tanács munkájába.15 Az egyesület első nyilvános rendezvénye Vass László: Irodalmi megújhodás Magyar- országon és annak hatása Szlovenszkón című előadása volt a városháza dísztermében alig három héttel a Tűz megalakulása után, 1937. április 4-én. Ezt követte gyors egymásutánban az őszi idényben jobbára egy-két haladó társadalmi egyesülettel — mint a Munkásakadémia, a Losonci Magyar Akadémikusok Egyesülete — közösen szervezett nagyszabású rendezvény. Elsőként Kassák Lajos szerzői estje 1937. november 13-án, amelyen a kitűnő író Irodalmi pályafutásom címmel tartott előadást, Simon Jolán pedig Kassák-verseket adott elő. Majd ezt követően november 30-án az erdélyi írók estje Kacsó Sándor, Ligeti Ernő, Molter Károly, Szentimrei Jenő és Tamási Áron írók, valamint Sz. Ferenczy Zsizsi énekművésznő szereplésével, december 16-án Szabó Gyula festőművész kiállításának megnyitása a Tűz helyiségeiben, s végül december 18-án az 1937 nyarán Pozsonyban megalakult Magyar Demokrata írókor bemutatkozó estje Győry Dezső, Morvay Gyula, Szalatnai Rezső, Vass László és Vozári Dezső közreműködésével.16 Az esten Vágó Éva Forbáth-, Győry-, Mécs-, Morvay-, Novomeský- és Sáfáry- verseket adott elő. Az est előtt az írók megkoszorúzták Kármán József sírját a losonci temetőben és koszorút helyeztek el Alsósztregován Madách Imre mauzóleumánál. A Magyar Demokrata írókor tagjainak, valamint az erdélyi íróknak a szereplése két olyan kimagasló kulturális esemény volt Losoncon, amely városszerte nagy visszhangot váltott ki és rendkívül pezsdítőleg hatott az egyesület további munkájára. Ám a legfonotsabb területe a Tűznek a szemináriumi előadások, az egyesület belső nevelő, felvilágosító politikai munkája volt. Ennek bázisa az egyesület Köztársaság tér 9. sz. alatt levő I. emeleti helyisége volt, amely három kisebb teremből állott. Ezekben párhuzamosan három csoport is dolgozhatott. A helyiségben könyvtár, folyóiratok (Korunk, Gondolat, Nyugat, Szép Szó, Századunk), újságok (Magyar Nap, Rudé právo, Tvorba), társasjátékok, ping-pong stb. állt a tagok rendelkezésére. A szemináriumokon, időszerű politikai kérdésekről rendezett vitákon az értelmiségi és fizikai dolgozók megismerkedhettek a marxizmus klasszikusainak tanaival és az antifasiszta harc feladataival. Ezeken a szemináriumokon néhányszor Schönherz Zoltán is részt vett és irányelveket adott az egyesület vezetőinek. Nagy súlyt helyezett a Tűz vezetősége az ifjúság bevonására az egyesület munkájába. Külön figyelmet fordított az egyetemi hallgatókkal és a gimnázium felső osztályos növendékeivel való foglalkozásra, köztük Berkó Sándorra, akinek akkortájt már egyre több verse jelent meg a fővárosi lapokban, folyóiratokban. Szívesen látott vendégek voltak a fő- és középiskolás diákok az egyesület klubdélutánjain éppúgy, mint a különböző szemináriumi előadásokon. Az egyesület tagjai között számos kommunista volt, akik révén szoros kapcsolat jött létre a párt helyi vezetőivel. Jó együttműködés alakult ki a Szovjet Barátok Egyesületi L. Magyar Újság, 1937. XII. 1. sz. 15 L. Magyar Nap, 1937. VI. 22. sz. 16 Ezen az esten Darkó Istvánnak is szerepelnie kellett volna Sztregovai történet című elbeszélésének felolvasásával. Akadályoztatása miatt azonban erre nem került sor. A rendezők kívánságára e sorok írója olvasta fel a szerző A vak című elbeszélését.