Irodalmi Szemle, 1976

1976/5 - HAGYOMÁNY - Gál István: A Comenius-bejegyzés Mezőlaki János albumában

előkerült levelében5 Mezőlakira mint bizalmasára hivatkozik. Fölvetődik a kérdés, nem Mezőlaki János közvetítette-e Tótfalusi Kis Miklósnak ezt az egész külmissziói gondolatrendszert és Kis Miklós vajon csak pusztán üzleti-kereskedelmi ügynek tekintette-e az idegen és egzotikus nyelveken való nyomdászt-tevékenységét?

Mezőlaki János6 maga William Ames (1576—1633), a pietizmus vezető teológusának műveihez fűzte a maga irodalmi tevékenységét.'7 Mind a négy fennmaradt és eddig senki által át nem tanulmányozott munkája címében is Amesre utal. A 17. századi magyar protestáns teológia olyan kimagasló alakjaira, mint Tolnai Dali Jánosra, Medgyesi Pálra, Apáczai Csere Jánosra, Komáromi Csipkés Gyűrgyre és Martonfalvi Falvi Tóth Györgyre gyakorolt Ames döntő hatást. A magyar protestáns társadalomszemlélet kialakítására gyakorlati erkölcsi kézikönyve széles körű befolyást fejtett ki, éspedig már 1625-től kezdődően és 1660-on is túlterjedően.8 Mezőlaki albumában csaknem száz angol notabilitás bejegyzései találhatók, közöttük mind a Stuartok, mind Cromwell híveiből és ellenfeleiből számos jelentős személyiség, például John Tillotson canterburyi érsek, Cromwell unokahúgának férje, a patrisztika szakértője, a szociniá- nusok ellenfele; Isaec Barrow, Newton professzora és mellette a kor legnagyobb angol matematikusa; Edward Stillingflett, II. Károly tanácsadója, a püspöki és presbiteri rendszer közötti kompromisszum szorgalmazója, a tolerancia egyik első hirdetője.9

Az itt közölt Comenius-sorok szövege nemcsak azért jelentős, mert az antik filozófia eszméit rokonítja az evangéliummal és mert a hozzáfűzött megjegyzés kifejezetten pietista értelmű, hanem azért is, mert három évvel halála előtt kelt olyan magyar vonatkozású írásbeli emléke, amely Comenius angliai politikai összeköttetéseire is fényt vet.

Jegyzetek

1 Bakos József: A magyar Komenský-lrodalom. Bp. 1932. 62. A szövegek reprodukciója az 56. 1. utáni 3 táblán — Vizkelety András: Magyar diákok Comenlusnál 1667-ben. Irodalomtörténeti Közlemények 1967. 190—192. A két Comenius-kézlrat kontaminációja nem eléggé meggyőző. Comenius szövegét pontos elrendezésben adom, értelmezésem is némileg eltér az övétől.

2 Milada Blekested: Comenius. Versuch eines Umrisses von Leben, Werk und Schicksal des Jan Amos Komenský. Oslo—Praha 1969. 586, 595, 596, 538, 612, 617, 630—634, 647. — Ivan Kvačala: J. A. Comenius. Berlin 1914. 67. — Sir George Clark: The later Staurts. 1660— 1614. 2. kiad. Oxford 1955. 364—347.

3 Thomas Čapek and Anna Vostrovský Čapek: Bohemian (Cech) bibliography. A finding list of writings in Eglish relating to Bohemia and the Cechs. New York stb. 43. — Thomas Čapek — Anna Vostrovský Čapek id. m. 97, 133. — Odložilik, Otokar: Comenius and Harvard. The Teacher of Nations. Ed. by Joseph Needbam. Cambridge 1942. 40. — L. róla ismertetésemet: Revue d’Historie Comparée 1946. — Enc. Brit. 15. k. 89.

* Országh László: Misztótfalusi Kis és az első magyar nyelvű könyv Amerikáról. Magyar Könyvszemle 1968. 22—41.

5 Gál István: Tótfalusi Kis Miklós angliai összeköttetései nyomában. Bogdány Jakab angliai pályakezdetei. Művészet, 1970. július, 9. 1.

6 Trócsányl Berta: református theológusok Angliában a XVI—XVII. században. Yolland Emlékkönyv, Bp. 1944. 134. — Herepel János: Az öreg korú Comenius néhány magyar híve. Adatok XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez. III. kötet, Budapest—Szeged, 1970. 394—418. Mezőlakiról: 408—409.

1 RMK III/l. 2326, 2327, 2328, 2353. Ezekben a latin nyelvű műveiben következő magyar ismerősei szerepelnek az ajánlásokban, némelyik több műben is: Buzinkat Mihály, Csuzi Cseh Jakab, Czeglédi István, Diószegi István, Eszéki István, Érsekújvári Orbán, Gidásfalvi István, Gönczi János, Héczei Bakai István, Horthi István, Hunyadi András, Kaposi István, Kaposi János, Kaposi Pál, Komáromi Csipkés György, Kovács András, Koródi Mihály, Kö- peczi Bálint, Nánási Demeter, Nánási István, Pap Dávid, Pál Gáspár, Pálosi Mihály, Pósa- házi János, Séllyei B. István, Sulyok Ferenc, Szathmári István, Szatmárnémeti Mihály, Szécsi István, Tarczali Pál, Váraljai Ferenc, Várallyai István, Veresmarti Mihály, Veszprémi István. A névsorban szereplő számos ismert szerző Mezőlaki hazai forrásvidékére adhat több támpontot.

8 Berg Pál: Angol hatások tizenhetedik századi irodalmunkban. Debrecen 1944. 109—125.

9 Encyclopaedia Britannica 14. kiad. 22. köt. 210; 3. köt. 145—146; 21. köt. 408.