Irodalmi Szemle, 1976

1976/6 - Sz. Haltenberger Kinga: Az ismert ismeretlen

az ismert ismeretlen

(Gyurkovits Ferenc, 1876—1968/

Zólyom felől közelítve Losonc felé, különlegesen szép táj fogad. A magas erdős hegyek tág koszorújában fekvő várost szántóföldek lankái övezik. A szintkülönbségek itt kiegyenlítődnek, de éppen csak annyira, hogy a meredekből lanka lesz, az erdőből liget és pagony, a száguldó hegyi patak csörgedező csermellyé szelídül. A fenyvesek helyébe tölgyek és akácok állnak. Ezt a tájat „az isten Is arra teremtette”, hogy művészeknek adjon ihletet, otthont. Mégis, kevés művész telepedett itt le. Sokan megfordultak Nógrád emberséges dombjai közt, de a krónika csak háromról jegyezte löl, hogy itt rakott részeket, hogy művészetét eljegyezte a nógrádi tájjal és népével. Az egyik Gyurkovits Ferenc, ez év márciusában lenne 100 éves. Több, mint fél évszázadot tölött Losoncon, 1913-ban kötött házasságától 1968-ban bekövetkezett haláláig.

Vegyük sorjába életének állomásait: 1876. március 28., Budapest, születésének dátuma. Édesapja mészáros, s fiában utódját álmodja. A tehetséges fiúnak meg kell várnia öccse felcseperedését, hogy apja üzletéből végre szabadulva kedve szerint tanulhasson. 1894 — Iparművészeti Iskola, 1896 — Balló Ede tanítványa, 1897—1900 a katonai szolgálat évei, 1900—1902 Iparművészeti Főiskola, rézmetsző szak. 1902—1904 Párizs, Julién Akadémia, mellette Colarossi akt rajzoló tanfolyama. 1904—1906 München, tanára Def- regger, az Ismert zsánerképfestő és Otto Seitz. Első házasságkötés, németországi tanulmányút, freskófestés, megrendelésekre készített munkák.. . felesége hirtelen halála ...

A gyors egymásutánban váltakozó méták, évszámok sora itt lelassul, szinte megáll. A művészt, hogy feledjen, egy barátja Losoncra hívja. 1910-ben kerül oda. A városháza megrendelésére fest néhány portrét, ismerkedik a várossal — és Hermann Irmával, akit 1913-ban feleségül vesz, hogy ezzel véglegesen Losonchoz kösse életét.

De mit jelent egy művész életrajza? Az évek, igaz, útmutatóul szolgálhatnak, de tartalommal a munka tölti fel őket, számunkra pedig a művész fennmaradt alkotásai. Gyurkovits Ferenc iskoláit áttekintve föltűnik, micsoda szorgalommal, célratöréssel, milyen szisztematikusan készült a művészi pályára: a régi mesterek alaposságával, a mesterség iránti tisztelettel.

Az Iparművészeti Iskolában a technika rejtelmeibe vezették be, Itt szerezte fölényes technikai tudását, amellyel egész életén át uralta az anyagot. A rézmetsző osztályban, ha e technikával később nem foglalkozott is, rajzkészsége tökéletesítését érte el. A fémlapon megmásíthatatlan vonal biztos kezet követel, határozott rajzot, jó szemmértéket. S ez a festészet minden más területén hasznos képesség.

Párizs: az impresszionizmus szülővárosa. A színekkel tobzódó, fényt-árnyékot meg- Tagadó festészeté, az optikai elméleteké. Gyurkovits ezt kereste. Szerette a színeket, csodálattal csüggött a természeten, annak optikai, festői eszközökkel kifejezhető jelenségein. De mindez, mint tiszta párlat, festészetében csak később csapódik le. A párizsi időszak még mindig szorgalmas tanulással telik. Az akt-rajzolás külön tudomány. Anatómiai ismeretek, perspektíva, deszkriptíva. s az immár elsajátított jó rajzkészség, szorgalommal párosulva. Kevés fennmaradt szén- és szépiarajz tanúskodik ékesszólóan Gyurkovits Ferenc párizsi éveiről, arról, hogy az idő nem telt tétlenül.

De ez, úgy látszik, nem elég. A művész közelebb húzódik hazájához, azt az akadémiát keresi fel, melyen ebben az időben legtöbb honfitársa tanul. München leszűrte az impresszionizmus tapasztalatait, kiválogatta belőle azt, ami a kissé nehezebb fajsúlyú német mentalitásnak megfelelt, s mindennek hagyománytisztelő naturalizmussal párosított festői megvalósítását tűzte ki céljául. Gyurkovits Ferenc Münchenben ezt a szellemet szívja föl s e mellett szorgalmasan másol a régi Pynakothekában. Rubenstől