Irodalmi Szemle, 1976
1976/2 - A VALÓSÁG VONZÁSÁBAN - Németh István: A Kassák-család emlékezete
A valóság vonzásában Németh István a Kassák-család emlékezeie Miközben Ratkóc utcáit, házait nézegettem és fényképeztem, jól szemügyre vettek a ratkóciak, s egyikük azután az autóbuszban odaült mellém és természetes kíváncsisággal kérdezte, hogy mit is keresgéltem az ő eldugott falujukban. Elmondtam neki, hogy itt Ratkócon született a huszadik század egyik legnagyobb, világirodalmi rangú magyar költőjének, írójának, képzőművészének, lapszerkesztőjének és irodalom-szervezőjének, Kassák Lajosnak az apja, s hogy [amint azt épp megállapítottam), az ő kis temetőjükben nyugszik a költő nagyapja és nagyanyja. A körülbelül velem egykorú fiatalember többször is rákérdezett a névre, s azután pedig számomra kicsit hihetetlen információval szolgált: — A Kassákok nem ratkóci, hanem kosztolányi származásúak — mondta, majd pedig hozzátette, azért gondolja, hogy így van a dolog, mert még ma is rengeteg Kassák lakja a Ratkóctól alig pár kilométerre fekvő Nagykosztolányt. Bevallom, nem nagyon akartam hinni neki, de végülis az anyakönyvek meggyőztek: a ratkóci temetőben nyugvó Jano Kásák, ahogy a sírkőn látható a neve, nem ratkóci, hanem valóban kosztolányi, azaz zakosztolányi származású volt. 1828-ban például még nem szerepel a falu jobbágy-jegyzékében, mert csak 1830-ban nősült be a Mikus családba. Idáig tehát eljutottam. Az Érsekújvárott 1887. március 21-én született Kassák Lajos apja, Kassák István Ratkócon született 1844. február 3-án, de az ő apja, vagyis a költő nagyapja már nem Ratkócon, hanem Zakosztolányban, 1800. január 3-án látta meg a napvilágot. És ami még fontos: ahogyan alkalmi ismerősöm tájékoztatott, a koszto- iányi Kassák-család nem halt ki, s mind a mai napig lakják is a falut. Ezek után tehát az a feladatom, gondoltam, hogy utánanézzek, vajon igaz-e a fent; feltevés, s ha igen, milyen messze vezethető vissza a család története, s valóban ugyanarról a Kassák-családról van-e szó, amelyből a költő származik? Nos, ez is megtörtént. A nagykosztolányi anyakönyveket, amelyekbe, főleg az első száz évben, öt település: Nagykosztolány, Zakosztolany, Dubovany, Pecsenady és Pető- falva községek született, összeházasodott és meghalt lakosainak a nevét, születési adatait stb. írták be, 1721-től vezették a plébánián, s ezek a feljegyzések bizonyítják, hogy valóban a zakosztolányi Kassák-családból származik az író. Sőt, mi több, egész a hétszázas évek elejéig, pontosabban 1722-ig vissza is lehet vezetni a családot. Ebben az évben ugyanis Andreas Kassák mint keresztapa szerepel egy bizonyos Katalin nevű lány születési adatai között. Innen aztán nem jutotam tovább. S ki tudja, szükséges-e egyáltalán tovább menni? Ez a 1721 és 1722-es évszám már úgy is meglehetősen korai dátum, mivelhogy általában a mi tájainkon nagyjából csak a török hódoltság megszűnte után került sor ai: anyakönyvek pontos vezetésére. Esetleg az egyházi levéltárakban, valami török összeírásban, vagy egy korábbi, alkalmi jobbágy-összeírásban előfordulhatna a nevük, de kevés ennek is a valószínűsége, és ha igen, akkor is csak a véletlen segíthetne. Ezért úgy gondoltam, hogy a véletlent is megkísértem, és ellátogatok Nagykosztolány- bá, hátha az élő Kassákok őriznek valamit, ami nyomra vezethetne a család emlékezetéből, hiszen az alkalmi ratkóci ismerősöm információja is igaznak bizonyult... A ratkóci Kassák-család elszéledt a faluból, s a két sírkő csodával határos módon mégis őrzi a nevüket. Nagykosztolányban, ahol ma is élnek a család leszármazottai,
