Irodalmi Szemle, 1976

1976/10 - Mikola Anikó: Az álmok realitása

A gés nyelvcsoporthoz tartozó törzsek szellemei amazonok képében jelennek meg, s elcsábítják, majd megölik a fiatal fiúkat. Itt találkozhat az ember a guruló kopo­nyával, amelynek megpillantásától menten szörnyethal. Itt járja az erdőt a hegyes lábú démon is, aki halálra szurkálja az eltévedt vándort. A Rio Purús menti ipurá törzs szörnyeteg-szelleme egy szakállas, tűzokádő Őriás, aki hitvestársával együtt vadászik a szerencsétlen halandókra. Az asszony, akinek csak egy emlője van, lefröcs­köli őket mérgező tejével. A tenetehara törzs (Északkelet-Brazília) szelleme, Maranaüwa, az egész vadon ura. A tupinambák (az Amazonasz torkolatától délre) Kuru-pira nevezetű törpéje felfelé kunkorodó lábakkal jár, gyűlöli az embert, s az erdei vad védelmezője. A Zurupari hevű szellem Északkelet-Brazíliában magához csalogatja a vadászt, és az eltéved. Egy másik ember alakú szellem, az Azang állati testet is ölthet magára. Ezt abból a cél­ból teszi, hogy a vadász reá pazarolja el a nyilait. így menti meg védenceit, az álla­tokat. Más szellemek, például a piwarák megölt szarvasok, majmok, madarak, varan­gyok és tapírok lelkei. Ezek főként gyermek születése előtt kívánnak az indiánoktól különös szertartásokat. Ezek elmulasztását kegyetlenül megtorolják. Uwan, a Vizek Anyja a betegségeket osztogatja. Az Amazonasz felső folyásánál élő Cocomák félénken ,,mamá”-nak szólítják szellemeiket, mert tudják, hogy illik jóban lenni velük, s azt is tudják, hogy a szellemek mindenütt jelen vannak. Minden fa, minden különös for­májú kő és minden forrás lakhelyük lehet. Ezek a szellemek pedig nem is egészen ártalmatlanok. Lesben állnak, hogy elrabolhassák és megölhessék az alvók vándorló lelkeit. A tapirapék szellemeinek testét tetőtől talpig fehér szőrzet borítja. Tökhéj- csónakjukban eveznek a levegőben. Ök adják a szél hangját. Az Araguaya mentén élő indiánok szellemei apró agyagfigurákba költöznek és lövedékként ölik meg népük el­lenségeit. Az emberi lélekhez fűződő hiedelmek közül talán a legérdekesebb a guaraníké, akik szerint az embernek két lelke van. Az egyiket születésekor kapja, a másik később fej­lődik ki és a tarkóban fészkel. A pillangó- és jaguárlélek kettőse ez. Az egyik szelíd és gyermeki lélek, békeszerető és növényi táplálék után vágyik. A másik, az állati lélek folyton húsra éhezik. Gonoszság, kegyetlenség és nyugtalanság előidézője lehet. Az ember halála után a két lélek eltávozik. Az egyik elindul, hogy megkeresse az örök béke hónát, a másik pedig szörnyeteggé válik; az utóbbit kultukis tánccal, ének­léssel kell meszire csalogatni a falutól. Az Amazonasz felső folyásánál élő omagua törzs Is két lelket tart számon, de csu­pán a férfiak esetében. Az egyik lélek a vállban lakozik és csak varázslattal lehet Onnan előcsalogatni. A másik éjszakánként vándorol és az álmokat szerzi. A paressi törzs (Közép-Brazília) megyőződése szerint a holtak lelkei ünnepélyes fogadtatásban részesülnek az égben. A szép fiatal nők lelkei férjhez is mehetnek Wai- komoné nevezetű kultúrhéroszuk falevelekből alkotott fiához. A Xingú folyón élő csó- hakos shipayák szerint az emberi lélek két részből áll. Nevük: avá és isawi. A test ha­lála után a két lélek eltávolodik egymástól. Az egyikből ijesztő szörnyeteg lesz, a má­sik pedig sziklabálványokba teszi át székhelyét. Ez a lélek igyekszik folytatni meg­szokott életét. Időről időre vágyat érez az emberi közösség után. Ilyenkor közvetítőt keres, hogy annak segítségével érintkezhessen a törzs tagjaival. Az ősök szellemei többnyire jóindulatúak. Szükség esetén segítségül lehet hívni őket, például a vadászat, vagy terménybetakarítás kezdetekor. Az indiánok szent ereklyeként tisztelik a tárgyakat (kereplők, furulyák, sípok, tökhéjak, dobok stb.), amelyek a kulti­kus szellemidézést szolgálják. Sőt, ezen tárgyak közül nem egy a szellemek otthonául is szolgálhat. Ezek után pedig következzenek a mondák és mitikus elbeszélések, amelyeket a báré, ftianao, a karajá és a bororo néptörzsek mondavilágából válogattam össze oly módon, hogy a fent említett témakörök mindegyike képviselve legyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom