Irodalmi Szemle, 1976
1976/9 - FIGYELŐ - Balla Kálmán: Zirig Árpád: Sasok és vonatok - Gyüre Lajos: Babits szlovákul
a hazai viszonylatban is átlagon aluli kötetnek az esetében nem is annyira a kiadóhoz, mint inkább a szerzőhöz kell apellálnunk. Mert bár reméljük, hogy számára (miként irodalmunk számára is) tanulságos lesz műve szembesítése az önmagát komolyan venni kezdő kritikával, kerek-perec megmondva: ő is, mi is meglettünk volna enélkül. (Madách 1975.) Balla Kálmán Babits szlovákul Amikor Vojtech Kondrót versfordításait olvasom, óhatatlanul egyik általa lefordított Weöres-szöveg jut eszembe: Olvass verseket oly nyelveken is, amelyeket nem értesz. Ne sokat, mindig csak néhány sort, de többször egymás után. Jelentésükkel ne törődj, de lehetőleg ismerd az eredeti kiejtésmódjukat, hangzásukat. Így megismered a nyelvek zenéjét, s az alkotó-lelkek belső zenéjét. S eljutsz oda, hogy anyanyelved szövegeit is olvasni tudod a tartalomtól függetlenül is; a vers belső igazi szépségét, testtelen táncát csak így élheted át. (Egybegyűj- tött írások, 657. old.) Csak innen, ennek tudatában közelíthetünk a műfordító Kondróthoz, jóllehet ő érti a magyar nyelvet, mégsem tartom véletlennek, hogy éppen ezt a részt fordította le Weöres szélesen áradó lírai esszé-költeményeiből. Kondrót szubjektív alkat, azt fordít, ami neki tetszik. Az ilyen eredetű tevékenységben tud igazán s teljes mértékben azonosulni a fordított költővel. Önmagával szembeni igényessége, fordításainak színvonala könyvröl- könyvre emelkedett, s a Weöres-fordításban látszott kicsúcsosodni — állapította meg Tolvaj Bertalan az Irodalmi Szemle 1974/9-es számában. Tolvaj szinte a legapróbb részletekig elemezte Kondrót versfordítói tevékenységét, s annak indítékait. Ma sem mondhatunk többet róla: „... nagy utat tett meg Kondrót a Most cez Dunaj-tól számított fél évtized alatt a Weöres-kötetben tudatosan vállalt műfordítói elveiig.” Olyan alapállás ez, melyet csak keveseknél találunk meg a mai szlovák irodalomban. Vállalni a közösséget a szomszéd népekkel. Ennek tudatában ól és alkot, fordít Kondrót, s ismerteti meg a szlovák olvasóval a magyar irodalom nagyjait, s hazai lírai termésünk is úgyszólván csak rajta keresztül juit el a szlovák olvasók tudatába. Kondrót most Ostrov a more (Sziget és tenger] címmel adott közre műfordításkötetet a Tatran Kiadó gondozásában, s előkészületben van az Illyés Gyulától fordított versek kiadása is. Az Ostrov a more keresztmetszetet ad Babits költészetéből. A fiatalkori versek, az esztergomi évek, a Tanácsköztársaság ideje s a költő halála előtti korszaka — ha nem is minden esetben a legkimagaslóbb alkotásokkal — de helyet kapott a gyűjteményben. Sajnáljuk azonban, hogy kimaradtak a kötetből az olyan versek, mint a Jónás imája, Petőfi koszorúi, Vers a csirkeház mellől stb. Némiképp kárpótol a hiányzó versekért a szlovákra fordított Húsvét előtt, Fortissimo, Május 23 Rákospalotán. Ezek között legsikerültebb, s egyben az egész kötet legszebb fordítása a Fortissimo, amely lelér az eredeti nagyságához. Babitsnál: Haragszik és dúl-fúl az Isten vagy csak talán alszik az égben aluszik, vagy halott is éppen — Kondrótnál: Hnevá sa, zlosti-sopti boh, alebo len spí na nebesiach spí, možno je len mrtvý práve — Kevés ilyen jó tolmácsolással találkozik az olvasó, amelyben a szöveg ennyire hű, s a vers belső lüktetése, gondolatisága is csorbítatlanul megmarad. Kondrót fölkészült, alapos Babits-ismeretéről tanúskodik még a bravúrosan lefordított Vakok a hídon is, hol a fanyar, játékos színeken kívül a formai alakzatokat is megőrizte a fordító. KondrótKaždý sa neobratne tacká, motá Kamkoľvek čiahnu prázdno neistota Každý sa chytá nehmotného plota
