Irodalmi Szemle, 1976
1976/9 - A VALÓSÁG VONZÁSÁBAN - Koncsol László: Utak, irányok (Beszélgetés Nagy Jánossal)
történetbe, de a művészt egzisztenciájában nem érinti a dolog, ha már van bizonyos tekintélye. # Nálunk miért nem lehet mellébeszélni, ha nem lehet? — Nem egyértelmű ez sem. Nálunk minden sok zsűrin megy át, ideológiai és szakmai zsűrik vanak, s ennek is megvan a pozitív és negatív vetülete. Időhatárokhoz Vagyunk szokva, nagy a bürokrácia, többet lót-fut az ember, mint készül. Ha a kivitelező vállalat, például egy öntöde késik, a művész fizeti a fekbért. Ez időbe, idegekbe, zsebbe vág, s a művész munkáján is megmutatkozik. Az ember elképzel egy dolgot, megcsinálja a vázlatokat, közben adódik egy formai probléma. Ennek a megoldására többnyire nincs lehetőség, annyira be van ütemezve az ember, hogy nincs ideje kiérlelni, megoldani. Ez persze mindig volt, a megrendelő mindig követelte a munkát, de mégsem ipari termék, amit mi csinálunk, amit be lehet ütemezni, aminek másodpercekre kidolgozott és befutott technológiája van. Itt minden mű egyszeri és megismételhetetlen. # Állítod, hogy nálunk nem lehet mellébeszélni, az általad jelzett realizálási nehézségeken túlmenően? — Az elmélet szerint nem lehet. A konkrét helyzet azonban az, hogy van egy fejlődésében ellentmondásos kor, ahol az emberek több fokozatban is beleszólnak a mű születésébe, több szempontból, több oldalról, sokszor ellentmondóan. Ez az egyéniség, a művész egyenes vonalú fejlődését megnehezíti. # Akkor hát mellébeszélés van? — Nem az van. Progreszív arany középút van. Az a helyzet, hogy ha az ember egyszeri stilizált formákkal dolgozik, amilyeneket az archaikus művészetekben is megtalálunk, az ilyet a hozzá nem értő emberek modernistáknak érzik, és elvetik. A megrendelők és irányítók beszélő szobrokat, irodalmi szobrokat szeretnének, amelyeknek vajmi kevés szakmai értéke akad. Ez szakmai bukfenc. Ök azt akarják, hogy a szobor szavakkal pontosan megfogalmazható legyen. De az ilyet minden elemista két sorban meg tudja írni. Jelmondatokat akarnak látni, szobor alakba öntve — de akkor minek a hatalmas szakmai, anyagi és fizikai erőfeszítés? Rossz értelemben vett plakátok illusztrálására? % Ez a modern vers, a modern irodalom problémája is. — Ha kiejtetted ezt a szót, hogy irodalom, mondok valamit. Egy hajdúböszörményi filmbemutató után, ahol a nézőtéren a nyári tábor képzőművészei ültek, a vitában « o N CO 'Qj Ä iá ;S C2 oT o S ^3
