Irodalmi Szemle, 1976
1976/4 - HAGYOMÁNY - Szerkesztőségi jegyzet - Hamar Kálmán: A Nyitrai Nemzeti Tanács tevékenysége 1918—1919-ben
5. Gyűléseket, tanácskozásokat csak a rendőrfelügyelőség engedélyével tarthatnak. Az előadás előtt 24 órával be kell jelenteni a programot és az előadó nevét. A rendőrség megbízottjának jelen kell lenni a gyűlésen. 6. A lakosság körében sok a fegyver, ezeket 24 órán belül le kell adni a katonai parancsnokságon. Azok a személyek, akik nyolc napon belül bejelentik, kinél van katonai fegyver, felszerelés, 3 százalék jutalmat kapnak az elkobzott áru értékéből.”40 A forradalmi sajtó az ország más területéről, így például Kassa környékéről is eljutott a Nyitra vidékre. A Kassai Nemzeti Tanács 1918. november 1-i felhívását tartalmazó hirdetmény általános munkabeszüntetésre hívja fel a dolgozókat, hogy így ünnepeljék meg a Népköztársaság kikiáltását.”41 A forradalmi sajtó elterjedésének lázítő hatása megnyilvánult a megye nyugati területén is. 1919 januárjában Halicsból jelentették, hogy a városban és környékén szocialista tartalmú röplapokat terjesztenek, amelyekben az üzemek államosítását követelik. A csendőrség január közepén hirdetmény útján figyelmeztette a lakosságot, hogy a statárium a távvezetékek megrongálására is vonatkozik, s figyelmeztetik a községi elöljáróságot, hogy Halics környékén ismeretlen tettesek megrongálták a távíróvonalakat, hogy ilymódon megnehezítsék a hatóságok munkáját.42 1919. január 14-én este a szakolcai nép fegyveresen szembeszállt a rendőrséggel. Erről Cejnár Rudolf csendőr a következőképpen számolt be a szlovákiai csendőrparancsnokságon: „Tegnap este Szakolcán bolseviki felkelés volt. A nép lövöldözött, rabolt és jelszavakat kiabált: »Nem kellenek a csehek, nem akarunk háborút, nem fogunk rombolnl!« A lázadók 6 üzletet kiraboltak, a kár 10 ezer Kč. Cejnár helyi őrparancsnok 250 katonával vonult fel a fosztogatók ellen. Cejnár tízszer felszólította a lakosságot, hogy tegye le a fegyvert, de a tömegből a katonákra lőttek. Ekkor Cejnár a nyitrai főispán jelenlétében rálövetett a népre, és szuronnyal leszúrta az ■egyik tüntetőt, aki a helyszínen meghalt. A katonaságnak ideiglenesen vissza kellett vonulnia. Az éjjel féltizenegyig tartó harc közben sokan megsebesültek. Csak a Halicsból kirendelt rendőrszázad segítségével tudták a rendet helyre állítani. A harcok befejezése után tíz személyt letartóztattak.”43 A hatóságok nem hozták nyilvánosságra ■a harcokban elesettek számát. A felkelés leverése után, január 15-én, a hivatalok kiáltványban fordultak Szakolca lakosságához, amelyben bejelentették, hogy a lázadás miatt Szakolcán a vezetést a katonai közigazgatás veszi át, és a következőket rendelte el: 1. A viárosban található fegyverek leadását. 2. Az elrabolt holmi leadását. 3. Este 7 órától a vendéglők bezárását. 4. Este 9 óra után nem szabad a városban járni. 5. Az államellenes anyagot le kell adni a rendőrségen.”44 A kommunista sajtő terjesztése a forradalom bukása után is tovább folyik Nyitra vidékén. Erről tudósít a nyitrai rendőrkapitányság jelentése 1919 őszén. A rendőrség Nyitrán külföldről behozott lapokat kobozott el: Dér Mensch című folyóiratot, amelynek szerkesztői volt magyar kommunista vezérek — s a parancsnokság kéri az utasításokat, hogy mit tegyen a lefoglalt számokkal. A megyei hivatal válaszában elrendeli a Dér Mensch és Az ember című folyóiratok elkobzását, mert terjesztésüket Csehszlovákia területén a minisztérium nem engedélyezte.45 A teljhatalmú miniszter 1920 elején kéri a megyei hatóságokat, hogy részletes jelentésben számoljanak be a szlovákiai kommunista mozgalomról ,a kommunista sajtó terjedéséről, a folyóiratokról és egyéb irodalomnak, általában a propagandaanyagnak terjedéséről. A nyitrai főispán szeptemberi válaszában közli a minisztériummal, hogy 40 uo. OKSS. F. 3./81 41 ŠSUA: 2277/1919 adm. 42 OAM. 886/1919 « Au. OKSS. F. 3./83 44 uo. OKSS. F. 3./108 45 uo. 46 uo.
