Irodalmi Szemle, 1976

1976/4 - HAGYOMÁNY - Szerkesztőségi jegyzet - Hamar Kálmán: A Nyitrai Nemzeti Tanács tevékenysége 1918—1919-ben

val. Előadta, hogy az ottani hangulat annyira fenyegető volt, hogy a vezetése alatt álló 20 nemzetőr további szolgálatra nem vállalkozott. A bizottság ezen kijelentést tudomásul vette, a nevezett főhadnagyot a főispánhoz küldi ki szolgálatra. A szeszt a rendőrkapitány őrizetére bízni és erről a nyitraújlaki községi elöljáróságot értesíteni rendeli.”28

A nyitrai hatóságok az újlaki lázongásokat a kommunisták számlájára írták. A Nyitrai Nemzeti Tanács tevékenysége általában nem lépte át — 1918 novemberében — a Magyar Nemzeti Tanács célkitűzéseit, ami a forradalom további sorsára vonatkozó nézeteket illeti. A nemzeti tanács határozottan szembefordult a népi szociális követelésekkel, amelyek túllépték a demokratikus forradalom kereteit. A november 6-i jegyzőkönyv a szocialisztikus megmozdulásokról és a bolsevikok tevékenységéről tudósít „Tárgy: Megjelent a nyitrai káptalan nevében Dr. Franzisty Lajos és Turcsek József kanonok és előadják, hogy a káptalani sarlókajszai major ispánja Kántor szóbeli jelentése alapján arról értesültek, hogy a mai nap folyamán megjelent a sarlókapszai majorban Teplický honvédőrmester kb. 6 katonával s kijelentette, hogy a káptalani major állatállományát biztonsági okokból Nyitrára őrizete mellett, hajtsák be. A majorbéli emberek felvilágosítást kérnek . . .

Határozat: A nemzeti tanács intézőbizottsága azon jegyzőkönyv átvétele mellett megkeresi a nyitrai pótzászlóalj parancsnokságot aziránt, hogy sürgős intézkedés tétessék oly irányban, hogy Teplický őrmester ezen jogtalan cselekménye megakadályoz- tassék és olyan irányban is megfelelő Intézkedés tétessék, hogy Teplický, akiről a nemzeti tanács előtt ismeretesen olyan hírek is terjednek, hogy erősen bolseviki gondolkodású, megbízhatatlan ember, megfelelő őrizetbe vétessék, lehetőleg felügyelet alá helyeztessék.”29 A Nyitrai Nemzeti Tanács óvatos intézkedései, félmegoldásai nem állították meg Nyitra vidékén a népmozgalom terjedését. November 18-án újabb zavargásokról értesítik a nemzeti tanácsot: „Singer Miksa feljelentése az üregi fosztogatás tárgyában: Folyó hó 15-én Reá. 928/1918 sz. kelt átirata szerint értesítjük, hogy Singer Miksa az intézőbizottság előtt folyó hó 14én azt a feljelentést tette, hogy Üregen még mindig fosztogatás van. A fosztogatók nevét, valamint azt, hogy elrabolt holmik kiknél vannak, az intézőbizottság nem tudja. A kiküldött járőr bővebb felvilágosítást fent nevezettekről esetleg a községi jegyzőtől vehet.”30 A főispán a fosztogatással gyanúsítottak névsorát kéri a nemzeti tanácstól.

A Nyitrai Nemzeti Tanács tevékenységének a december 2(Mn bevonuló csehszlovák hadsereg vetett véget. A megalakult nyitrai Szlovák Nemzeti Tanácsba olvasztották a Nemzeti Tanácsot, de a hivatali apparátus szembefordult az új helyzettel. A szlovák burzsoázia nem rendelkezett megfelelő számú polgári értelmiségivel, ezért kénytelen volt átvenni a volt magyar állam tisztviselőinek egy részét. Másrészt a szlovák burzsoázia cseh hivatalnokok kiküldését követelte, ami ellen a szervezkedő Szlovák Néppárt tagjai tiltakoztak.

A nyitrai igazságügyi hatóságok 1919. február 3-án határozatban foglaltak állást a magyar állam integritása mellett, viszont az új csehszlovák kormányt és államot nem ismerték el addig, míg a békekonferencia nem dönt az országhatárok kérdéseiben. A határozatot magyar, német, olasz, francia nyelven szövegezték, és közölték többek között a Magyar Népköztársaság elnökével, továbbá a magyar igazságügyminiszterrel is. Hasonlóképpen a nyitrai hatóságokkal, a Nyitrán állomásozó 7. csehszlovák hadosztály parancsonkával, a Budapesten működő amerikai békebizottsággal, végül az országos területvédő bizottsággal. 1919. február 13-án Dr. Dérer Iván és Dr. Hausman vezetésével küldöttség érkezett Nyitrára, amely felszólította a tisztviselőket a hűségfogadalom letételére. A vezető Riedler megtagadta a pénz és a hivatal átadását: „csak a fegyveres erőszaknak engedelmeskedik,”31 — jelentette ki a járásbíró. A csehszlovák burzsoázia csak erős katonai diktatúrával tudta a hatalmát Nyitrán megtartani. Januárban korlátozták a Nyitrai Nemzeti Tanács hatáskörét. Az 1919. január 26-án kiadott hirdetmény közli a lakossággal, hogy a Nyitrai Nemzeti Tanács28 uo.

29 uo. 2. III. 1963/1918.

30 uo. 48/1918.

31 uo. V. 91/1918.