Irodalmi Szemle, 1976
1976/4 - HAGYOMÁNY - Szerkesztőségi jegyzet - Hamar Kálmán: A Nyitrai Nemzeti Tanács tevékenysége 1918—1919-ben
Tiak a továbbiakban nincs joga utazási igazolványokat kiállítani, és a nemzeti tanács ■által addig kiálított igazolványok érvényüket vesztik. Csehszlovákia területén csak a „politikai” hatóságok adhatnak ki utazási engedélyt. Nyitra városában az utazási igazolványokat a rendöségi hivatal adja ki.”32 A fordulat után a nyitrai magyar polgárság, különösen a kereskedők, nyíltan szembefordultak a nemzeti tanács határozataival, és kárpótlást követeltek a nemzetőrök számára nyújtott védelmi kölcsönért. A nemzeti tanács ellen panaszt tettek Srobárnál, a szlovák burzsoázia főexponensénél is: Krámer Adolf, Verő Zsigmond, Verő Arthur, Steiner Ignác, Szemer Zsigmond és társai voltak a panasztevők: „1918 ■őszén megalakult a nyitrai Nemzeti Tanács, önkéntes őrséget, polgárőrséget szervezett a vidékről fenyegető rablások és fosztogatások elhárítására ... ezen őrség fenntartásának költségei állítólag 30 ezer Kc-vel terhelték meg a városi pénztárt... a Magyar Nemzeti Tanács függő kölcsönökkel fedezte a kiadásokat, az új vezetőség kiválasztottakra hárította a védelmi költség fizetését.”33 De 1919 március elején már érezhetően veszélyezteti a burzsoázia hatalmát a közelgő szocialista forradalom. A minisztérium a megyékkel egyetértve megteszi az első lépéseket a szocialista forradalom elfojtására: 1919. március 1-én a prágai minisztérium utasítja a brünni területi politikai igazgatóságot, hogy a várható támadás elhárítására küldjön a lehető leggyorsabban szállító eszközöket (autókat) Szlovákiába, a megyék rendelkezésére bocsátva ezeket. Veszély esetén az összes csendőri és katonai erőket (a morvaországi rendfenntartó csapatokon kívül) Szlovákiába szándékoznak küldeni. A megegyezést >elküldik a pozsonyi rendőrparancsnokságra. Šrobárt ugyanekkor értesíti a miniszter, hogy a kért autót nem tudják elküldeni. Ezután felszólították a nemzetvédelmi minisztériumot, hogy a csendőrség megerősítésére 800 altisztet és 50 autót juttasson Szlovákiába, a csendőrfőparancsnokságtól pedig 150 csedőrparancsnokot és 165 csendőrt kértek Morvaországból.”34 II. A forradalmi sajtó terjesztése Nyitra vidékén 1918 őszén és 1919 elején a forradalmi szocialista szellem az illegális és félillegális sajtó útján terjedt el a lakosság körében. A Tanácsköztársaság szervei is gondoskodtak arról, hogy a lakosság megismerje a Tanácsköztársaság programját és célkitűzéseit. Az agitátorok és propagandisták önfeláldozó tevékenysége útján a forradalmi sajtótermékek eljutottak a Nyitra-vidék legeldugottabb helységeibe is. A demarkációs vonal megvonása után pedig a Vörös Hadsereg repülőgépei szórták szét többnyelvű röpcéduláikat a városok és falvak fölött. Az ellenforradalom győzelme után, megnehezült körülmények között, Bécsből és Berlinből kiindulva folytatták Szlovákia területén agitációs munkájukat az üldözött kommunisták. Ez a munka 1921 elején meghozta a gyümölcsét, vagyis a szociáldemokrata baloldal megerősödését és Csehszlovákia Kommunista Pártjának megalakulását. 1919. június 6-án jelentette az ipolysági rendőrség, hogy Ipolyszakállasnál a határőrök elfogták Licsna László, Fytzel Gyula, Földes I.ipót főiskolai hallgatókat, akik Besztercebányáról Magyarországra akartak átjutni. A rendőrség a főiskolásoknál magyar és szlovák nyelvű kommunista röplapokat talált.35 A forradalmi szellemű nyomtatványok egy része Budapestről Ligetfalun át Pozsonyba, majd a többi megye területére került át. A pozsonyi rendőrség 1919. március 24-én felvett jegyzőkönyve szerint Kontesz Gizella 17 éves pozsonyi születésű lakos bátyja segítségével terjesztette a röpcédulákat és a kommunista sajtót. Az anyagot Riegelné vette át, majd Wittechnek kellett volna a küldeményt átadni, illetve továbbküldeni, de ezt közben •a rendőrség elfogta és lefoglalta. A küldeményben talált kiadványok: Dolgozó Anya (Szamuely Tibor fordításában), Kun Béla brosúrája, a Kié a föld? és a Vörös Djság 1919. március 22-i száma. Ebben a számban található a Tanácsköztársaság felhívása, 32 uo. — VI. 13/1918. F. M. A. 33 SSUA — 535/1919 spr. — Állami Szlovák Központi Levéltár 34 O. A. u. 836/1919 ■35 N.A.: 1687/1919 adm. Központi Levéltár
