Irodalmi Szemle, 1976
1976/3 - Kissling Eleonóra: Társadalmi mozgalmak a XX. század elején Nyitrán
azonban ő is tehetetlen volt. Amikor a beérkezett vonatokat idegen személyzet tovább vinni nem akarta, saját személyzetét akarta rávenni, hogy a vonatokat kísérjék tovább. Azonban saját személyzete is hivatkozva a sztrájkra a szolgálatot megtagadta. Április 21-én az állomáson alig volt vasutas látható. A mozdonyok a vonatok elé fogva ott álltak hidegen.”48 A nyitrai vasutasok 6 napig kitartottak az általános sztrájk mellett. A vasutasok munkaviszonyuk megjavításáért folyó harcára a hatóságok Nyitrán is, mint szerte az országban, katonai oszatgok kivezénylésével válaszoltak. A katonaság közbelépése az országos eseményekhez hasonlóan meghátrálásra kényszerítette a nyitrai munkásokat is. A munkások fellépését azonban már nehezen lehetett fékezni. A belügyminiszter felhívást bocsátott szét a főispánokhoz, amelyben figyelmeztette őket, hogy „az elterjedt szocialista izgatókat akadályozzák meg munkájukban, mert szocialista mozgalom van készülőben.”49 lS04-ben az uralkodó körök már félelemmel tekintettek május 1-e megünneplése elé, ezért ilyen rendeletet küldtek a főispánoknak: „Gyülekezési jog van, de ott ahol a megünneplés a békét megzavarná, eltiltatik.”50 A sztrájkmozgalmak 1905-ben újabb lendületet vettek. Az akkori helyzetet a Népszava a következőképpen jellemzi: „Valósággal megmozdult alapjaiban az egész ország. Egyik szakma a másik után, műhelyek, gyárak, épületek munkásai teszik le a szerszámot ... Nincsen talán egyetlen ország sem Oroszországon kívül, amelyben annyira megindult volna a föld.”51 Az országban lezajlott megmozdulásokból a nyitraiak is kivették a részüket. Március 13-án 77 kőműves és 31 asztalos és mázoló szüntette be a munkát. A kőművesek 50 százalékos béremelést és 12 óra helyett 10 órás munkaidőt követeltek. A főispánnak küldött rendőrkapitányi jelentés szerint a sztrájkolókat egy héten át sem fenyegetéssel, sem pedig egyezkedési kísérlettel nem tudták munkára szorítani. A munkásokat végül is a nyomor kényszerítette meghátrálásra.52 1905-ben a munkásság országszerte készült május elseje megünneplésére. A nyitrai munkások április 30-án népgyűlést tartottak, amelyen a felszólalók a munkáskövetelések mellett május elsejének a megünneplésére hívták fel társaikat.53 Az osztályharc fokozódó erősödése és a kormány válságba jutása politikai manőverezésre kényszerítette az uralkodó osztályt. Az uralkodó körök, hogy helyzetüket némileg megszilárdítsák, 1905-ben ígéretet tettek az SzDP részéről régen követelt választójog kiszélesítésére, sőt még tovább is mentek, jövőbeli lehetőségként állást foglaltak az általános titkos választójog mellett. Ezt követően 1905 nyarán a kilátásba helyezett általános titkos választójogért az SzDP vezetésével széles körű tömegharc bontakozott ki. 1905 nyarától kezdve, szerte az országban szocialista felvonulásokon és népgyűléseken követelték az általános titkos választójogot. Ebbe a mozgalomba Nyitra dolgozói is bekapcsolódtak. Az általános választójogot követelve 1905. december 17.-én Nyitra és a környékének munkásai, körülbelül 3000-en, tüntető felvonuláson vettek részt. 1906-ban az élre került koalíciós kormány, bár hivatalba lépése alkalmával ígéretet tett a választójog kiterjesztésére, ígéretét nem teijesítette, sőt rövidesen fokozta a munkásmozgalommal és a parasztmegmozdulásokkal szembeni elnyomó intézkedéseit. A koalíciós kormány reakciós intézkedései ellen az SzDP a szakszervezetekre tá- maszkadva szervezte a munkásság tiltakozó megmozdulásait. A politikai küzdelem homlokterébe a szervezetek működési szabadságáért folyó harc mellett továbbra is a választójogi harc került. A választójogi harcnak új lendületet adott Ausztria munkásságának sikere; tudniillik 1906-ban az osztrák munkásság kivívta az általános titkos választójogot, s eszerint 1907-ben a parlamenti választásokon megszerezte a parlamenti mandátumok 17 százalékát. A munkásmozgalom 1906-os és 1907-es eseményeit tehát ezek a körülmények határozták meg. Amikor a király a kormányválsággal kapcsolatban 1906 februárjában feloszlatta az országgyűlést, a megyében, így Nyitrán is mozgósították a csendőrséget, rendőrséget, és ideiglenesen minden felvonulást és népgyűlést betiltottak (a rendelkezést márciusban enyhítették).55 Ennek ellenére a munkásság tovább harcolt. 1906 folyamán egymást követték az országban a sztrájkok, felvonulások, népgyűlések. Nyitrán például 1906-ban 10 bejelentett és jóváhagyott népgyűlést tartottak.58 A rendőrkapitány jelen
