Irodalmi Szemle, 1976
1976/3 - Kissling Eleonóra: Társadalmi mozgalmak a XX. század elején Nyitrán
heti 16—20 koronáért.40 1907 februárjában végül is megalakul a kereskedelmi alkalmazottak szocialista szakszervezete. 1910-ben már a cipészek, szabók és famunkások is tagjai a szocialista szakszervezeteknek.41 1910-ben a szlovák szociáldemokrata sajtó megrója a nyitrai építőmunkásokat szak- szervezeti munkájuk lanyhasága miatt. A Robotnícke noviny cikkírója elmarasztalóan foglalkozik a nyitrai építőmunkások hanyag szervezési módszereivel. A szakszervezetek működését azért is tartaná fontosnak, mert ahogy irja, sehol Szlovákia területén nem élnek az építőmunkások olyan szűkös körülmények között, mint éppen Nyitrán.42 Bár az egyes szakterületeken eredményesen működött az SzDP, szakszervezeteket hozott létre, sikerük mégis jóval elmaradt a keresztényszocialista párt hasonló jellegű munkájától. Bizonyítja ezt a korabeli kimutatás is, miszerint 1912-ben Nyitrán a szociáldemokrata szakszervezetek tagja csupán 98 munkás (97 férfi, 1 nő), és közülük •csupán 53-an fizettek pártadőt (összesen 45 koronát).43 (Kassáról ugyenekkor 101,40 korona pártadó folyt be.) Ugyanebben az évben, 1912-ben viszont a nyitrai keresztény szocialisták szervezett munkásainak száma a különböző szakterületekről összesen 216 volt.44 A két párt közötti erőviszonyokbeli különbség több összetűzés forrása lett, megosztva ezzel az amúgy is gyenge és ideológiailag elmaradott nyitrai ipari munkásságot. 1906-tól kezdve úgyszólván hetenként számol be a helyi sajtó a két párthoz tartozó munkáscsoportok egymás közti villongásairól és intrikáiról. Zavarták egymás gyűléseit az utcán, szórakozóhelyeken; a két csoport közti vita nemegyszer verekedésbe torkollott. A Nyitramegyei Ellenőr egyik száma 1906-ban így írja le a két párt helyi ellenségeskedésének egyik jelenetét: „A nyitrai keresztényszocialisták rossz szemmel nézték a szociáldemokrácia félelmetes terjedését és ezért nagy titokban elhatározták, hogy vasárnap a szigeten népgyűlést szerveznek. A szociáldemokrata munkásság, mely, mint rendesen, most is nagy számban jelent meg a gyűlésen, alaposan meghiúsította a népgyűlés terveit. Annyira megzavarta a gyűlést találó közbekiáltásaival, »Éljen a forradalmi szociáldemokrácia, le a csuhásokkal __«, hogy már a gyűlés feloszlatása fenyegetett.”45 Ugyanebben az évben bírósági eljárást indítottak több szociáldemokrata munkás ellen, akik a keresztény szocialisták által november 4-én tartott gyűlésen okoztak botrányt.46 A megosztott munkásság két egymás ellen uszított csoportja közti összetűzésre számtalan olyan esetet sorolhatnánk fel, melyek mind a dolgozók félrevezetettségét bizonyítják. A nyitrai dolgozók politikai és gazdasági megmozdulásai a század elején A tőkés monopóliumok kialakulásával az ország nagyburzsoáziájának politikai súlya növekedett, kormányzati befolyása mind jelentősebbé vált. Ebben nagyon fontos szerepet játszott összefonódása a kormányhatalmat gyakorló arisztokrácia vezető csoportjaival, melyek a fináncoligarchia politikáját kormányzati tevékenységükben érvényesítették. A finánctőkével egybefonódó arisztokrácia politikai uralmát az egyes pártok közötti állandó ellentétek rendkívül megnehezítették. 1906-ban történt az első nagyobb kormányválság, amelyből a király koalíciós kormány alakításával kereste a kivezető utat. Az uralkodó körök ellentéteivel, tehát a felsők válságával párhuzamosan fellángolt a tömegek politikai és gazdasági mozgalma. Tüntetésekkel, népgyűlésekkel és sztrájkokkal már a XIX. század végén is találkozunk, de az akciók ereje és a megmozdulásba bekapcsolódottak száma különösen a XX. század elején nőtt meg. A munkásság politikai és gazdasági küzdelme az 1905-ös orosz forradalommal egyidejűleg 1905—1907-ben érte el a tetőpontját. A nyitrai munkások jelentősebb fellépésével a XX. század első éveiben találkozunk. 1903-ban a nyitrai nyomdászok indítottak eredménytelen sztrájkot.47 1904-ben több napig tartó országos vasutassztrájk zajlott le közel 30 ezer részvevővel. A szociáldemokrata párt vezette vasutassztrájkba Nyitra munkássága is bekapcsolódott. A sztrájk lezajlásáról ilyen közleményt olvashatunk a korabeli napi sajtóban: „Április 20-ra virradó reggel a vonatok nem indultak, nem is érkeztek. Az állomásjőnök az indítást megkísérelte, rá akarta bírni személyzetét a szolgálatra. A sztrájkolókkal szemben
