Irodalmi Szemle, 1976
1976/3 - Szologubov, F. K.: Az erdei lány
A vonatban nagy vitatkozás. Háborúellenes filmet szid Kaczagány Gellért volt tiszt, most gazdálkodó. Szűk látókörű, alacsony gondolkozású: nem volt neki elég a háborúból, még gyilkolni szeretne. Sajnálja, hogy olyan hamar vége lett. (Mindjárt az elején fogságba esett, nem verekedhette ki magát. Ezeket külön harcoltatni kellene egymással.) így bombázik tovább: „Nem volt az olyan szörnyű — a munkásokba géppuskával gyönyörűséggel belelövöldöznék bármikor. Nem bánom én!” Úgy beszél, mintha már lőhetne. „Mit? Azelőtt? Meg se mertek nyikkanni, ma meg visszapofáznak.” Hát ez fáj neki! Rabszolgának szeretné látni valamennyi munkást, kizsákmányoló telhetetlen- ségében. Titeket, iparosokat, gazdákat, szabad polgárokat csak az ment meg a Kaczagány Gellértek golyószórós véleményeitől, hogy szerencsétekre nem vagytok kiszolgáltatva nekik, mint a földönfutók, jogaikat követelők ... Rabszolgálhatnékságában álérveket hoz elő, hogy: Krisztus azt mondta: adjátok meg a császárnak, ami a császáré stb. A jóval értelmesebb szemben ülő ellenmagyarázattal vágott vissza: annak egészen más magyarázata van, és kézmozdulattal mutatja: igen, adjátok meg... Röhög a fülke, ■és ő folytatja: abban a korban ez érthető volt, mert akkor éppen a császár uralkodott: •ez annyit jelent, hogy a mindenkori államformának adjuk akaratlanul is, amit adunk — no és tovább mit mondott? Azt, hogy oszd szét, amid van, ha követni akarsz engem, meg azt is, hogy könnyebb a tevének stb., mint a gazdag embernek a mennyországba bejutni. Hát ezt Kaczagány úr miért hallgatja el? Ebben pedig benne van, mire gondolt Krisztus, és látja, kérem, a mennyország, amiért mi harcolunk — a szocializmus. Az emberiség értelmesei és legnagyobb jótevői, leghasznosabbjai mind szocialisták. Különben is, az igazi értelem mindig megtalálja az utat a szocializmushoz. Erre Kaczagány úr elhallgatott. Siránkozók panaszkodnak. Az adóhivatalok teljesen szegényeket is vetkőztetnek: olyanokat is, akik összehúzódnak, hogy bérbe adhassák rozoga házacskájuk kamráját, ami egyetlen kereseti forrásuk, és ezt is lefoglalják — adóba. Szörnyűség! Legfrissebb: Dunaszerdahelyen szónokolt mostanában csendőrministrálás mellett egy bohém „demokrata” tanácsos, az egyik magyar nyelvű kormánylapnál a „Jó nekünk így is” rovat vezetője. Közbekiáltottak: jó a bársonyszék? A szónok a csendőr mi- nistránsokkal eltaszigáltatta őket. Jó volna már mindekiről jobbat Írhatni. Valaki így kérdezte valakitől: maga intelligens létére szocialista? Éppen ezért. ■1931) Fjodor Kuzmics SZOLOGUB (110 éve születőit) az erdei lány Sötét erdőből jött a faluba, lopva belesett minden kapuba. Borongós éj volt, és ő reszketett, de nem engedték be az emberek. Csak kóborolt, megtörten, egymaga, és egyre hosszabb lett az éjszaka, és minden, ajtó és szív zárva volt, és hideg fényt sugárzott rá a hold. S mikor a hajnal halvány pírja szállt, rózsát csókolt szemére s a halált. Rácz Olivér fordítása
