Irodalmi Szemle, 1976
1976/3 - Mészáros László: Egymondatos tanulmányok
Mészáros László egymondatos tanulmányok Nemcsak a múltat lehet meghamisítani, hanem a jövőt is. A megfizethetetlen tapasztalat az, amelyikért már alaposan megfizettünk. Néha az elmélet az egyetlen vigasz, hisz a rossz gyakorlat nem bizonyíték. A tudás ellenünk is hatalom. Az ostobák logikailag osztályt alkotnak: ezen a téren elengedhetetlen az osztályharc kiéleződése. Legalább az múljon rajtunk, ami rajtunk múlhat. A legtöbb hozzászóló bizony csak mellébeszél. Az analfabéták is folytathatnak eszmecserét. Azáltal még nem válunk jókká, hogy szüntelenül a rosszakra fogunk mutogatni. A rossz is meg akarja változtatni a világot. Száz ostoba sem ellensúlyoz egy bölcset, de sajnos egyetlen ostoba száznál több bölcset is képes elhallgattatni. A legtöbb turista egyetlen apróságot jelejt csak otthon: önmagát. Nem az hiányzik, ami volt, hanem az, ami van, de nincs kéznél. Huszadik század? Melyik időszámítás szerint?! Sok nulla sokat jelent. Igaz ugyan, hogy a nulla se nem oszt, se nem szoroz, de helyértéke azért van. Kíméljük az agyunkat: sikereinket az irigyeink, kudarcainkat az ellenségeink tartják számon. Sok nő egyik napról a másikra akar boldog lenni — de nem számol a közbeeső éjszakával. Aki sokat beszél, az keveset él. Sok embernek már az elképzelt dicsőség is a fejébe száll. A dtalektika logikája könyörtelen: a MÁS világért le kell mondanunk ERRŐL a világról.
