Irodalmi Szemle, 1976
1976/2 - ÚJ HANGOK - Karsay Katalin: Két vers - Hornyák István: Két vers - Csík Zoltán: Vers - Tóbisz Ferenc: Vers
új hano’ok Rovatunkban a nyitrai Pedagógiai Intézet 0] Fórum irodalmi körének néhány tagját mutatjuk be. Hornyák István hajnali józanság Csak egy villanás minden öröm, csak egy sóhaj röppen fényre, de szétloccsan az ablakon, lefolyik a sima üvegen, sötét nyomot hagy maga után; s éjjel feléled, s elindul útjára a szoba falán. Mint kicsinyke csillogó bogár, kúszik a falon: képeket rajzol. Hajnalra a fal megint kopár. kell egy óra ... Kell egy óra, hogy elkezdjem a napot, tudjam, hogy kinek emelek kalapot, tudjam, hogy ki az, ki tőlem lopott szájába hangot. Kell egy óra, hogy mielőtt elfelejteném, leírjam, a kapottakból mennyi az enyém, s a férgek mennyi földet túrtak elém, hogy által lépjem. Csík Zoltán történetünk: Józcef kocsonyás csöndben jóllehet mégsem feledjük Józsefet hét évig őrölt gabona kiszáradt kútban babona kocsonyás csöndben jóllehet mégsem becsüljük Józsefet Karsay Katalin maczk belülről nyit színpadára a bohóc szeme a várostérbe futó utca nem vet árnyékot benyomott szemű játékok piaca kosarában a MOZDULAT előtt gyermekbordák finom börtöne át-nem-szűrt szagok pocsolyákban nagyított képekben Tóbisz Ferenc félelem mint az eső mint a gyász rádtelepszik s megaláz mint a virág mint a lomb elszáradsz de el ne mondd hogy árnyék van szíveden s kísérget a félelem
