Irodalmi Szemle, 1976
1976/10 - A JÖVŐ VALÓSÁGA - Mészáros László: A jövő valósága — I.
az időszámításunk előtti hatezredik évet tesszük meg kezdőpontnak, görbénk máris csak alig ugrik meg a lap végtelenjén a hasonló görbékhez viszonyítva. Egy sumér írnok is bizonyára exponenciálisnak látta a tudás növekedését, amelynek képtelen volt a végére látni. Ezzel eljutottunk a második misztifikációhoz: problémánk matematikailag megoldhatatlan. Félre kell tehát dobnunk görbéinket és szembe kell néznünk a valósággal. Ezek a görbék csak arra jók, hogy a minőségi változásra figyelmeztessenek bennünket. Mert különben minden — matematikailag a végtelenbe hajló — növekedésnek van határa. A fák nem nőnek az égig. Egy ország tudósainak vagy hivatalnokainak a száma nem haladhatja meg a lakosság számát, a kiadványok száma nem lépheti túl a papír és a nyomdaipar kapacitását, és így tovább. A világűr meghódí'ásáról beszélünk, pedig még csak a Holdra jutottunk el, és fogalmunk sincs a Plútón túl uralkodó valóságos viszonyokról. Gyakran feledkezünk meg arról, hogy a végtelen csupán matematikai absztrakció, hisz a modern csillagászat meggyőzően bizonyította, hogy valahol 10—15 milliárd fényévnyi távolságban Világegyetemünk is véget ér... 5. A jövő modellezése 5. 1. A jövő előrevetítése az ember számára funkcionális. Elemi eszköze az agy é3 elemi módszere a képzelet. Ha az elképzelt eredményt célul tűzzük ki, tervezésről beszélünk. Közismert Marx érvelése: a pók ősi ösztönnek engedelmeskedve szövi hálóját, de az ács először elképzeli a megépítendő háztetőt. Ha pedig egyfajta tulajdonságok jövőbeli állapotát az eredeti hű hasonmásán vizsgáljuk, akkor modellezésről és szimulálásról beszélünk. Ezeknek a modern tudományos módszereknek az előretörését a számítógép megjelenése és alkalmazása tette lehetővé. Képzeletünk bármilyen tág asszociációkra is képes, időben determinált. Vannak olyan gazdasági és tudományos számítások, amelyeknek elvégzésére a legképzettebb matematikusok seregének is többévnyi, esetleg több évtizednyi munkájára lenne szükség. A számítógépek gyorsasága — az egyetlen másodperc alatt elvégzett műveletek száma már az egy milliót is meghaladja — mindezt elfogadható időn belül lehetővé teszi. Az eredmények aztán sokszor hasznosak — és meglepőek. Vegyünk egy példát: mi játszódik le a Napban? A Nap számos alapvető tulajdonságát ismerjük. Ilyenek: távolsága a Földtől, nagysága, tömege, energiája, vegyi összetétele. Ha viszont ismerjük ezeket a paramétereket, akkor azt is kiszámíthatjuk, hogy milyen a belső felépítése és milyen folyamatoknak kell á belsejében lejátszódniok. A számítógépnek a modellezés eszközeként történő felhasználása természetesen nemcsak a tudományban lehetséges, hanem a gazdasági életben és a közigazgatásban is. Tanulmányunk harmadik fejezetében a globális következmények felvázolásakor már említettük a számítógépet. A gazdasági életben közismertek a különféle prognosztikai modellek, valamint az input-output kapcsolatok modelljei. A számítógépek használata elől a társadalomtudományok és a közélet sem zárkózik el. Történtek már kísérletek a különféle törvények rendszerszemléleti, rendszervezési számítógépes elemzésére is. Az eredmények — akárcsak a Nap-modell esetében — gyakran itt is valószínűtlennek tűntek. Az angol büntetőtörvénykönyv elemzésének eredményét például nem volt szabad közzétenni. 5. 2. A számítógép csak eszköz: ördöngős gyorsasága nem helyettesítheti az emberi képzeletet. Pedig a jövő modellezésében szükségünk van az olyan folyamatok elő": vetítésére is, amelyeket nem tudunk — mert valószínűleg nem is lehet — matematikai képletekbe, fizikai rendszerekbe szorítani. Más helyen már rámutattunk, ho^y világunk mind az anyag, mind a társadalom szempontjából stochasztikus, tehát a jövőre vonatkozó elképzeléseink is csak megközelítő képet adhatnak. Ugyanakkor egy elképzelés — prognózis — még nem terv, csak a tervezés számára felvillantott lehetőség. A lehetőségek feltérképezésében törvényszerűen eljutunk a nem kívánt lehetőségekhez is. Vagyis a jövő kívánt képének a felvázolása mellett szükséges a nem kívánatos, az elrettentő jövőképek feltárása is, hogy terveinkben és munkánkban kikerülhessük őket. A pozitív prognózisokat meg kell előznie a negatívoknak. Az elrettentő jövő felvázolásában a figyelmeztető prognózisok készítésében három fontosabb irányt (módszert) különböztetünk meg. Az első a piros fény. Ezen — az ellenőrzőlámpácskák mintájára — azokat a figyelmeztető jeleket értjük, amelyek valamilyen veszélyre, tilalomra,
