Irodalmi Szemle, 1975
1975/8 - HAZAI TÜKÖR - CSALLÓKÖZ - Püspöki Nagy Péter: Villa S. Marie — Zentmária — Somorja — Somerein — Šamorín
A magyar városnévben már az első névtipológiai időszak végén, 1390-ben, szembeötlő törést tapasztalunk. A megszokott Zenthmaria mellett sajátos és figyelemreméitó körülmények közt bukkan fel először a Samaria név. Az okiratban rejlő tényre először Ipolyi Arnold figyelt fel. Azonban a Sancta Maria és és Samarja név közös származását valló véleménye megakadályozta őt abban, hogy az okirat nyújtotta adatokat következetesen felhasználja.16 A kérdéses 1390. évi okirat a pozsonyi főesperesség plébánosait utasítja a szent olajok átvételével kapcsolatos kötelességeikre és a helyreállított szokások betartására. Részünkről azonban az a legfontosabb, hogy az oklevélben a mai Somorjáról két külön ízben esik szó, úgymint: 1. A Samarja-i Szent György templom rektoráról — (rector ecclesie) de S. Georgio in Samaria17 2. A szentmáriafalvi templom rektoráról (rector ecclesie) de villa Maria.16 A felsorolás tehát két faluról szól. Az egyik, amint az okirat mondja, Samaria, ahol a Szent Györgyről elnevezett egyház áll. A másik falut latinul Villa Marie-nak azaz Máriafalvának mondja. A név kétségtelenül egy Mária-templomra utal. Ez az utóbbi gótikus stílusú templom a mai napig áll. A templomot a kormány II. József idejében, 1789-ben, átengedte a református egyháznak.19 Ipolyi 1859- ben vetette fel a kérdést: „Vájjon ez volt-e a sz. Györgynek vagy sz. Máriának szentelt (egyház)?”20 Kételkedését (mert szerinte ez egy újabb templom lenne) azóta szertefoszlatták a tények. Az elmúlt években feltárták a templom szentélyét teljes egészében beborító freskókat. A felfedezett falképek alaptémája a Mária-ciklus. A református templom tehát azonos azzal a Mária templommal, amelyről az 1390. évi okirat szól. A Szent Mária falu, majd mezőváros, tehát a mai kálvinista templom környékén állt. Mielőtt azonban levonnánk a kínálkozó következtetéseket, el kell oszlatnunk azokat a vélt kétségeket, melyekről Ipolyi szól. Legelőször a templom építésének korát kell megközelítően tisztáznunk. Ipolyi Arnold bizonytalanságát az 1238. évi oklevél okozta. Ha ez az oklevél valódi lenne, valóban arra kellene gondolnunk, hogy a freskókkal díszített mai kálvinista templomot egy másik Szűz Mária templom előzte meg. A kérdéses 1238. évi hamis oklevél azonban a XIV. század első felében készülhetett.21 Ezért a Mária templom építésének idejét a tatárjárás után folyó országépítés elé nem tehetjük. Viszont annyi bizonyos, hogy a templom 1285-ben már állt.22 Az 1390. évi oklevél adatai körül Ipolyinak még további kétségei voltak. Az első az, hogy a „villa Marie” esetleg nem a Szene melletti Boldogfát jelenti-e. A második kétség hasonló az előbbihez. Ipolyi nem tudta eldönteni, hogy a de Sancto Georgio (Szentgyörgy) a Bazin szomszédságában fekvő Szent György vagy pedig más falu? Továbbá, hogy a Somorjai Szent György templom alatt nem kell-e a Szentgyörgyúri pusztát értenünk. Ipolyi mindhárom kétsége inkább a már fentebb is említett ama nézetéből fakad, mely szerint Somorja a Szentmária torzult alakja. Ipolyi kétségeinek alaptalanságát közvetlenül az oklevéllel bizonyíthatjuk be. Az 1390. évi oklevél a plébániák felsorolásában következetes. Először a főesperesség — azaz a pozsonyi prépostság — székhelyén álló plébániákat sorolja fel. Ezután néhány nevesebb plébániát, így a somorjai Szent György egyház plébánosát, aki feltehetően pozsonyi kanonok volt,23 aztán Nagyszombatot említi, majd felsorolja a főesperes- séghez tartozó többi plébániát. A névszerinti felsorolást a „Posonium Maius” (a nagyobbik Pozsony megye) területén fekvő plébániákon kezdi, végül a „Posonium Minus" (ki16 Archaeológiai Közlemények I. (1859), 131—132. 17 Fejér: CD. X — 8, 313. 18 Fejér: CD. X — 8, 314. 19 Rupp Jakab: Magyarország Helyrajzi története I — 1, Budapest, 1870, 141. 29 Archaeológiai Közlemények I. (1859), 136. 21a hamis oklevélre már Knauz felhívta a figyelmet (Oj Magyar Muzeum 1858. I. 405.), de Ipolyi erről, annak ellenére, hogy a közleményt ismerte, nyilván megfeledkezett. Az oklevél hamis jellegét Szentpétery Imre is megerősíti. Krit. jegyzék I — 1. 645. és 650. Az oklevél hamisítási idejét első átírásának éve (1355) előtti korban kell keresnünk. 22 Knauz: MES. II. 208. 23 V. ö.: az 1285. évi oklevél kapcsán a 706. lapon mondottakkal.
