Irodalmi Szemle, 1975
1975/8 - HAZAI TÜKÖR - CSALLÓKÖZ - Püspöki Nagy Péter: Villa S. Marie — Zentmária — Somorja — Somerein — Šamorín
Püspöki Nagy Péter Villa S. Marié — Zentmária — Somorja — Somerein — Šamorín Gondolatok a város nevéről és kialakulásáról A Csallóköz egyik gazdag történelmi múltra visszatekintő városának — Somorjának — első hiteles okiratos említése az 1285. évben tűnik fel. Arnold, a somorjai plébános —de villa sancte Marie vagyis Szent Mária falvából — a pozsonyi káptalan nevében járt el.1 Két évvel később — 1287-ben — IV. László király Sándor fia Károly ispánnak adományozta a csallóközi „Zenthmária nevű lakott földet”.2 A kialakulófélben levő faluközösség nem soká maradt magánföldesúri kézen. Hat évvel később, 1293-ban III. András már Zenthmarya mezőváros polgárainak adományozza a Marcsamagyar nevű földet.3 Ezzel az okirattal kezdődik a város gazdag középkori levéltára, amely a múlt századból származó közlés szerint 48, de 1938-ban már csak 34 középkori okiratot őrzött.4 A kiadott vagy kivonatosan ismertetett középkori okiratokban a város neve latin, két magyar, egy német, majd a XVIII. század folyamán már szlovák változatban is szerepel. A város latin neve a XIV. század végéig a közismert villa sancte Marié és magyar párja a Zenthmaria. A város nevének értelmezéséhez látszólag tehát nem férhet semmi kétség. A név magyarázatával foglalkozó művekben vagy egyéb tanulmányokban, melyekben szó esik a város nevéről, általában a közvéleménnyel azonos álláspontot képviselnek a szerzők. 1 Knauz: Monumenta Ecclesie Strigoniensis. II. Strigonii 1882. 208.: „quandam terram popu- losam Zenthmaria vocatam”. 2 Szentpétery—Borsa: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. köt. 2—3. fűz. 3426 és 3428. 3 Jancsik Ede: Csallóköz és egy kis böngészet Somorja levéltárában — Győri történelmi és régészeti füzetek IV. 1869. 314. 4 A városi levéltár középkori okleveleire vonatkozó adatok meglehetősen zavarosak. Nemcsak a mondott számbeli eltérések miatt, hanem a legrégibb oklevél kibocsátást évének meghatározásában is összeegyeztethetetlen ellentmondások vannak: a) A Századok 1885. évfolyamában a Kongresszus irományaiban (37. lap) a legrégibb város tulajdonában levő oklevél 1262-ben kelt (V. ö.: Levéltári Közlemények 1938. 276.). b) Jánossy Dénes híradása szerint [Levéltári Közlemények XVI. (1938) 327. szerint) az első oklevél 1249-ben kelt. c) A legelfogadhatóbb ismertetésnek Jancsik már idézett, 1869-ben kiadott közleményét tekintjük, amelyben sorban elemzi a városi levéltár középkori iratait. Ebben 26 eredeti adományt vagy egyéb okiratot említ, amelyekhez esetenként későbbi átírások illetve megerősítések is járulnak. Az okiratok számában mutatkozó zavart nyilván az a körülmény okozza, hogy az egyik kimutatás a későbbi okiratokban említett elveszett, vagy csak átiratban fennmaradt okiratokat i.- külön számozza, míg a másik kimutatás csak a ténylegesen meglevő okiratok számát közli. A dátumokban való eltérések feltehetően hibás olvasaton alapulnak. A kérdés még közelebbi vizsgálatot igényel.
