Irodalmi Szemle, 1975
1975/3 - HAZAI TÜKÖR - Taliga István: Bény — a volt premontrei templom
az egyházi közigazgatás szempontjából Párkány a XVIII. század elejéig az esztergomi várplébános hatáskörébe tartozott.7 A legenda nyilván egészen a török kor végéig terjedő közigazgatási állapot hatására keletkezett. Ebben a korban ugyanis Kakatot Esztergom részének tekintették. Később, Kakat-Párkány végérvényes önállósulása után, a hagyomány helyi jelleget öltött. Közvetlen célunk szempontjából viszont az a döntő, hogy a Kakathvár névalak nem létezett, és ennek következtében a város nevének Mravik-féle magyarázata téves (v. ö. a 252—253. lappal). Ján Stanislav erről a helynévről a következőket írta: „Kokot, a mai Párkány Esztergom megyében a Duna mentén... Etimológiája: Kokot(i), a kokot főnévre vonatkozóan, kakas. A szerbhorvát nyelvben vezeték- és dűlőnév változatban ismert. A Kokot falunévként Kokoti lalakú]. Vesd össze a lengyel Kokot-tal, a cseh Kokot, Kokotsko-val. A kokot főnév a szlovák nyelvben a mai napig „hímvessző” értelemben használatos. Ezen kívül Moor még a kiokot alakváltozatot is feltételezi egy patak nevében, amely a Tiszán túl a Berettyóba ömlik A Magyar Nyelv Történelmi Etimológiai Szótára erre nézve a következőket mondja: „A Kokad, Kakat stb. helynevek l. pl. 1219/1550: Cocot hn: Vár. Reg. 66.; I. még Gy'órffy I: 634.) végső soron etimológiailag azonosak az itt tárgyalt kakat-tal, de nyilvánvalóan a szláv szavak ,kakas’ jelentéséhez kapcsolódnak,”9 A Kakat helynév elfogadható értelmének tehát a kakas fogalmát tekinthetjük. A kakas értelemben vett kokot szó a magyar nyelv ma már használaton kívüli szláv jövevényszava. A Kakat helynév alapját képező kokot szó eredetének meghatározása, amelynek 1075-ből származó legrégibb változata Kokot alakú10, sokkal nehezebb feladat lesz. Ezt a kérdést tanulmányunk 2. részében a 249—253. lapon elemezzük. Párkány régi neve, a Kakat, tehát állatnévből eredő helynév. A mai város egykori ástelepülésének alapítói szláv eredetű, kakas értelmű jövevényszavunkból alkották meg lakhelyük első nevét. B. KURAL — jelenkori nevén KuraXany Párkány közelében. Értelme — amint Stanislav is mondja11 — szintén kakas. A Kural helynév szláv eredete — amit a kur3 szóhoz járuló -1 képző is bizonyít — kétségtelen. Ebben a formában a kakas sző csak az ószláv és óbolgár nyelvekben ismert. Tekintettel arra, hogy a kérdéses időpontban — a honfoglalás korában — a szláv nyelvekben már kialakultak a szókészleti különbségek, a mondott két nyelv közül nem az ószlávot, hanem az óbolgár nyelvet kell számításba vennünk. A kérdéses helynév magyarázatára ez az egyetlen szláv nyelv, amely már a X. században létezett és egyben kimutatható benne a kur — kakas értelmű szóalak. Stanislav állítása, miszerint a Kural helynév szlovák eredetű lenne, ezért téves.12 A bolgár eredet helyességét Anonymus krónikájának a következő elbeszélése hitelesíti: „Bulár (Bolgária) földjéről nagyszámú izmaelita kísérettel jött a nemes Billa és Bocsu úr. A fejedelem (t. i. Taksony) különböző helyeken földet juttatott nekik és mindenek) elett örök fogon nekik adományozta a Pest nevű várat.”13 Ez a körülmény természetesen nem cáfolja Melich János álláspontját, vagyis „hazánkban olyan bolgár szláv közösség, amely egyházi vagy más műveltségi tekintetben is akár a legkisebb hatást is gyakorolhatott volna a magyarságra, a IX. és X. században nem volt.’’14 A két állítás nincsen ellentétben, mert Kural esetében szűk határok közt mozgó elszigetelt jelenségről van csupán sző. Más szempontból viszont éppen Kural esete igazolja Anonymus egyik részletállításának hitelét. A Kural helynevet tehát óbolgár eredetű helynévnek kell tekintenünk. Taksony fejedelem idejében itt megtelepedett bolgárok kis csoportja, nyilván a környezet helynévadó gyakorlatának hatása alatt, lakhelyét a saját nyelvén állatnévvel jelölte meg. A buzdító példát talán éppen a közeli Kakad-Párkány nyújtotta. 7 Némethy Ludovicus: Series parochiarum et parochorum . .. Strigonil 1899. 250. 8 Stanislav Ján: Slovenský juh v stredoveku. Turč. Sv. Martin, 1948. II. 275. 9 Benkő: A Magyar Nyelv Történelmi Etimológiai Szótára. II. 312. tO Marsina: CDES I. 55, 35. 11 Stanislav: Slovenský juh ... I. 317., II. 293. 12 Stanislav: Slovenský juh ... I. 371. 13 Melich János: Nyelvünk szláv jövevényei. MNyT 13, 11. 34 Melich: Nyelvünk szláv jövevényei, 10.
