Irodalmi Szemle, 1975
1975/3 - HAZAI TÜKÖR - Taliga István: Bény — a volt premontrei templom
helynevet a szeg, szöglet szóval hozzuk kapcsolatba, hiszen értelme is ugyanaz. A Szeg elnevezés községeinknél igen gyakori. Hogy csak néhányat említsünk, itt van Nyitra- szeg, Diószeg stb. Viszont Kakat nevű helység csak három akad egész Magyarországon. (v. ö. a IV. .táblánkkal, 251. lap; a szerző meg].) Az egyik Jász—Nagy—Kun—Szolnok megyében, a Tisza szögletében, a másik, Kokad község és puszta Bihar csücskében. Ha már most figyelembe vesszük, hogy az ősrégi Kakath a mai Párkánytól kissé lejjebb keletre feküdt, közel a Garam torkolatához, ahol révészházai és kikötője volt, bizonyosra vehetjük, hogy elnevezését a Duna—Garam szögletétől nyerte. Ezzel szemben Hufnagelnak 16. századbeli térképén, mely Esztergomot ábrábolja, Párkány Goggern oder Kakatin, másik térképen pedig Gocheren néven is szerepel, amiből arra is lehetne következtetni, hogy a Kakat név a Kakas szóval lehetne kapcsolatban. E kérdés megoldását tehát az etymológusokra bízzuk.”* Haiczl értelmezése már alapjaiban téves. Magyarázatának kiindulópontja ugyanis nem a kakat szó, hanem egy a kakat szavat is magában foglaló összetett eszköznév, a kakat- szegnek tárgyunk szempontjából idegen része, a szeg. Tekintettel arra, hogy ez a szó a város nevével semminemű kapcsolatban sincs, nyilvánvaló, hogy annak értelmezésére sem használható föl. Haiczl viszont a város középkori német neve alapján helyesen ismerte fel a Kakat név és a kakas közti összefüggést. A szerzőnek ez a helyes, de háttérbe szorult felismerése módszertani és tárgyi szempontból több bővítést igényel. I. tábla Állatnevekből képzett földrajzi nevek a Garam mentén „A” Közérthető állatnevekből eredő falunevek „B” Közérthető állatnevekből eredő pusztanevek 1. Ebed, ma Obid 2. Libád, ma Ľubá 3. ölved, ma Veľ. Ľudince 4. Szamárd, Esztergom része 5. Sárkány, ma Šarkan 6. Karva, ma Kravany 7. Farkas p. Érsekkéty h. r. 8. Macskás p. Gyiva határa Magyarázatra szoruló esetek: „C” 9. Kakat, Párkány, ma Štúrovo 10. Kural, ma Kuralany 11. Zselíz, ma Želiezovce A város nevének további sajátos magyarázatát Ján Mravík várostörténeti kiadványában olvassuk: „A Duna-balpartján (Géza fejedelem) KAKAT HVÁRNAK nevezett nyáripalotát építtetett — ami annyit jelent: a pihenés helye. A magyar mondák szerint a ka- kathvári nyáripalotában született meg (Géza) fia István.”5 Feltehető, hogy a szerző elbeszélése helyi mondákon alapul. Ez a feltételezett hagyomány azonban két esetben is ellentétben áll történelmi ismereteinkkel. A város neve sohasem volt Kakathvár, hanem csak egyszerű „villa Kakat”, azaz Kakat falu. A helyi „vár”, illetve az erődítés építésének a megindítása a XVI. századba nyúlik, s egyben a város újabb nevének, Párkánynak az alapját képezi. Az István király életéről szóló kisebbik legenda szerint a király Esztergomban született.6 A helyi hagyomány tényálla- déka tehát ebben a formában fölötte ingatag. Megjegyezzük viszont, hogy a török korban Párkányt Esztergom szerves részének tekintették, és erődjét a török források mindenkor az esztergomi várak közé sorolták. Figyelemre méltó az a körülmény is, hogy 4 Haiczl Kálmán: Kakath, Dzsigerdelen—Csekerdén, Párkány. Winter nyomda, Érsekújvár (1937), 4. 6 Mravík Ján: Štúrovo a okolia po stránke historickej a turistickej. Slavín, Bratislava 1969. 19—20. 6 Leopold Antal: Szent István király születéshelye. In: Szent István Emlékkönyv, Budapest 1938.
