Irodalmi Szemle, 1975
1975/3 - HAZAI TÜKÖR - Taliga István: Bény — a volt premontrei templom
Püspöki Nagy Péter állatnevekből képzett falunevek a Garam mentén A Garam alsó folyása környékén sajátos helynévtípussal, állatnevekből képzett helynevekkel találkozunk. Földrajzi neveink e csoportja — habár ez idő szerint a névtudomány kutatóinak figyelmét még nem keltette föl1 — mélyrehatóbb vizsgálatot érdemel. Ez a helységnévtípus nem kizárólagosan a Garam menét-re korlátozódó jelenség, de tanulmányunkban csupán az ezen a vidéken felbukkanó említett helynévtípus néhány kérdésével kívánunk foglalkozni. 1 Az állatnevekből eredő Garam vidéki helynevek körét ez idő szerint tizenegy eset — város-, falu- és pusztanév — képviseli. Alábbi táblázatunk első két csoportjában azokat az állatnévből alkotott helyneveket tüntetjük fel, amelyek mind ez ideig megőrizték érthetőségüket. Az „A” csoportban a faluneveket, a „B” csoportban a pusztaneveket találjuk. Azokat az állatnévből képzett helyneveket, amelyek eredeti értelme az idők folyamán elhomályosult, a „C” csoportban foglaltuk össze. (1. tábla, 238. lap.) Az első két csoportba tartozó helynevek annyira egyértelműek és nyilvánvalók, hogy közelebbi magyarázatra nem szorulnak. Az utolsó csoport három helynevét viszont, hogy besorolásukat az állatnévl eredetű helynevek közé megindokolhassuk, részletesen kell elemeznünk. A. KAKAX — Párkány (Štúrovo) város legrégibb, okiratokkal igazolható történelmi neve. Elsőízben 1075-ben „Kokot” alakban bukkan fel. Amint az alapító oklevélből kiviláglik, ekkor adta I. Géza király a garamszenbenedeki apátságnak a falu egy részét.2 A helység egészen a XVII. század végéig ezen a néven szerepelt. Kutatásaink szerint a mai város régi neve hivatalos iratban utolsó alkalommal Esterházy Iipre érsek 1732. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvében szerepelt. A Visitatio Canonica kérdéses részében ezt olvassuk: „A kakadi, másképpen a párkányi birtokon álló egyház felülvizsgálata”? A város régi neve — Kakat — tehát bizonyíthatóan több mint 675 éven keresztül volt használatban. A helynév első magyarázatát Halczl Kálmán kísérelte meg. Szó szerint ezt írja: „A Magyar Tájszótár szerint Kakat — Kakasszeg, Kokatszeg, Kokotka, azaz láncon függő hajlott szeget jelent. Talán nem járunk messze a valóságtól, amikor a Kakat 1 Kázmér Miklós: Földrajzi névkutatásunk 1945 és 1955 között. — Magyar Nyelv (MNy) LII. 238—55., ennek folytatása Kázmér M.: Helynévkutatásunk 1956-tól 1986-ig. MNy LXIV, 108— 22, 245—55. Továbbá: Pals—Mikesy: Nyelvtudományi vizsgálatok I. Budapest 1960. Kázmér— Végh (szerk.): Névtudományi előadások (NyÉ) 70. sz. Budapest 1970. 2 Marsina Richard: Codex Diplomatlcus et Epistolaris Slovaciae. Tomus I. Bratislava 1972. 55, 35. (CDES. I.) 5 Primáši Levéltár Esztergom, Archívum Ecclesiasticum: Acta Visitationalia, Liber 25a íasc. V. pag. 31.: „Visitatio Ecclesiae Possessionis Kakad alias Párkány”. Zseliz 1861-ből származó pecsétje
