Irodalmi Szemle, 1974
1974/3 - Szénássy Zoltán: „Dózsa György unokája vagyok én”
népért, síró, bús bocskoros nemes — mondotta és vallotta a szilágysági költő — Ady Endre — négy évszázaddal a dálnoki kisnemesi kúria szülöttének 1514-es kínhalála után. A dálnoki Dózsa nemzetség Dálnok a háromszéki székely falu úgy bújik meg a Bodoki hegység keleti vonulásának ölelésében, hogy Kézdivásárhelyről Sepsiszentgyörgyre menet csak a kis falu — fenyvesek és a dombhajlat között ágaskodó — tornyát láthatjuk. Maga a nevezetes helység a hegyek közé húzódva elbúvik a világ zajától. Kelet felől a Háromszéki havasok égbenyúló sziklacsúcsai meredeznek komor méltósággal, míg a két hegylánc között a háromszéki medence tengelyében a Feketeügy vize csörgedez az Olt felé sietve. Bármennyire is ijesztően meredek a kaptató és hepe-hupás az országút, nem visszakozunk, hajt a vágy a vitézlő Dózsa nemzetség falujának megismerésére, s ötszáz év távlatából tisztelegni akarunk ott, ahol a parasztkirály bölcsője ringott. ,,A Dálnok patak mentén terül el Dálnok, egy igen szép székely falu. Dálnok szülöttje volt Dózsa György az 1514-es parasztháború vezére.” — írja Orbán Balázs a Székelyföld című monográfiájában. Öt évszázad múlt el azon nevezetes nap óta, hogy a Dózsa-féle kisnemesi kúrián megszületett a negyedik fiúgyermek. Hogy pontosan melyik napon történt ez a nevezetes esemény? Senki sem tudja. Maguk a falubéliek sem; pap, tanár vagy szántóvető, bár mind büszkén vallja a nagy elődöt, de világrajöttének napját egyikük sem ismeri pontosan. A legújabb kutatások alapján annyit tudunk, hogy Dózsa az 1470-es évek elején született, bár a szülőház helyén felállított két emlékoszlop szövege elég nagy eltérést enged meg. Az első emlékoszlopot 1949-ben állították fel, melynek magyar szövege a következő: E HELYEN SZÜLETETT DÓZSA GYÖRGY 1484-BEN. ÉLETÉT ADTA A PARASZTSÁGÉRT 1514-ben. Szénássy Zoltán Dózsa György emlékműve szülőházának helyén. Felállítva 1970-ben Dózsa György unokája vagyok én 224
