Irodalmi Szemle, 1974

1974/3 - Fogarassy László: Radnai Béla élete és munkássága

Radnai Béla élete

és munkássága

Radnai Béla szobrászművész, 1873. május 25-én született Pozsonyban, az akkori Rózsa utca (ma Jesenský utca) egyik házában, amely abban az időbben a 63-as számot viselte. Eredeti neve Rausch Béla volt, apai nagyapja még Stájerországban született, de Magyarországon telepedett le. Unokája édesanyjával együtt — aki varrással kereste kenyerét — még iskolaköteles kora előtt Budapestre került, ahol a Terézvárosnak nevezett VI. kerületben lakott. Itt végezte el az elemi, a polgári iskolát, majd 15 éves korában az Iparművészeti Iskolába került, ahol a kisplasztikái osztályon kiváló pedagógusok keze alatt öt évet töltött. 1893-ban az Országos Mintarajz és Rajztanárképzőbe (a Képzőművészeti Főiskola jogelődjébe), illetve ezen belül Stróbl Alajos mesteriskolájába került, ahol a rajzolásban Lotz Károly tanítványa volt. Stróbl vezetése alatt mű- vésznövendék-társaival együtt olaszországi tanulmányúton is részt vett.

Radnai Béla első művei kisplasztikái jellegűek, ezek közül hadd említsük meg a budapesti millenáris ún. Vajdahunyadvár barokk kupolájára készített nyolc játszó gyerek szoborcsoportját és a kupolát lezáró koronát tartó gyermekalakokat, valamint a homlokzaton elhelyezett két angyalszobrot. Stróbl műtermében ismerkedett meg földijével, Fadrusz Jánossal. 1895-től 1903-ig, Fadrusz haláláig műtermében dolgozott mint segédje és munkatársa. Segédkezett Fadrusznak a kolozsvári Mátyás király szobor és a budapesti bazilika Szent László szobrának mintázásában, ugyanakkor önálló munkákon is dolgozott. 1896-ban a kormány megvásárolta a Nemzeti Múzeum részére Bébe című gyermektanulmányát, amellyel első ízben szerepelt műtárlaton Pozsonyban az 1898. évben, az 1900. évi párizsi világkiállításon pedig bronzérmet is nyert.

A budapesti józsefvárosi templom előtt álló Pázmány Péter szobor és az Üllői úti gyermekkórház előtt felállított dr. Bókay János szobra is Radnai Béla alkotásai.

Fadrusz halála után örökölte budai műtermét, 1904-től haláláig pedig alkotómunkája mellett szobrászatot tanított az Országos Képzőművészeti Főiskolán. Olyan tanítványok kerültek ki keze alól, mint Kisfaludy Stróbl Zsigmond, Pátzay Pál és Csorba Géza.

1905-ben készült el a bánsági Csatádon felállított Lenau-szoborral. Nikolaus Lenau szobra ma Romániához tartozó szülőhelyén most is áll, és a német költő születésének 150. éve alkalmával nagy ünnepség központja volt. Ellenben két 1848—49-es honvédtábornok bronzszobra, és pedig Kiss Ernő tábornoké Nagybecskereken és gróf Leiningen- Westerburg tábornoké Törökbecsén az I. világháború végén, Franchet dEsperey tábornok balkáni hadseregének bevonulása után elpusztult. Megmaradt viszont Damjanich János szerb származású honvédtábornok márvány lovasszobra, amely 1912 óta áll Szolnokon. Ugyancsak Radnai készítette az isaszegi csata honvéd-emlékszobrát is.

Radnai a budai királyi palota részére is dolgozott, a „Himnusz” c. éneklő gyermekcsoportját Ferenc József vásárolta meg. „Faluszépe” és „Kaszáló legény” c. genre-szob-