Irodalmi Szemle, 1974
1974/8 - Modern román költők versei (Balogh József fordítása és jegyzetei)
Gellu Naum 1915-ben született Bukarestben, költő, műfordító, prózaíró. Főiskolai tanulmányait szülővárosában kezdte, majd Párizsban folytatta. Fiatalon az antifasiszta sajtó munkatársa lesz, belép az illegális kommunista pártba. Szürrealistaként indult 1934-ben, számos kötete jelent meg, mindvégig kitartott az avantgardizmus mellett. Remek műfordító (Diderot, Stendhal, Prevert, Fr. Kafka, Hugo, René Char), gyermekkönyvei ugyancsak népszerűek. Gellu Naum álmok keveredése lábadozáskor Erotikus álmaim hulladék anyagától viszolyogva vetik be reggel az ágyakat átkutatják a lepedő ráncait hogy nyomodra bukkanjanak kirázzák fagytól óvó szvetterem s combjaid hamvasságáról faggatják ujjait de az ujjak hallgatnak akár a néma fényképek átrázzák a szalmazsák szalmáját hogy ráleljenek sóhajtásaidra szemük kérődzi hiányod láthatatlanul kecsesen keringve körbe libegsz még a párnákban is keresni fognak rémrendes szállásadóim és csalódottan arra gondolnak itt az ideje hogy elhozzák nekem a tejet 1934 Matei Cälinescu 1934-ben született Bukarestben, esszéíró, irodalomtörténész, prózaíró és költő. A bukaresti egyetemen a világirodalmi tanszék előadója. Kritikusként több fiatal költőt fedezett fel (Níchita Stänescu, Cezar Baltag, Adrian Päunescu). Matei Calinescu ez az Holnap, az sohanapján. Most, csak most van mindörökre. A szomj-lényű víz a szomjúságból születik, s éhségből az éhség-lényű kenyér, s a szemekből a szem-lényű nap. S még akad kifejezés, amelyben él e szó — fehér: Tehát sötétség. Jövőtlen csoda. Tegnap elvesztettem a mát, minő szerencsétlenség! Holnap újfent elvesztettem volna, tudom. De íme, ma valamennyi veszteség elveszett. Didergek. Farkasordltó tél. Megint egy szó fehérben. „Tízezernyi dolognak anyja a névadás” — súgja valaki, aki ismeri a vándor-nem-járta nagy Utat. Mezítelen és csodálatos, hallgatagon ül a végtelen pillanatban. Ez az, ez az.
