Irodalmi Szemle, 1974
1974/7 - HAGYOMÁNY - Párkány Antal: Szenc múltjából
Ezért akaránk Kegyelmedet megtalálnunk levelűnk által, miért hogy Kegyelmed sok időtől fogva kezinkben nem főtt, nem tudjuk, ha él-e Kegyelmed és jó egiszsígben volna Kegyelmed vagy nem, azért ha ili Kegyelmed az világon és jó egiszsigben vagyon Kegyelmed, kit nem is kételkedőnk, csudálatos hogy Kegyelmed enni időtől fogva nem jött kezinkben. Azért ha az ur Isten élteti Kegyelmedet és ez világon vagyon Kegyelmed, kérjük mint jóakaró fiunkat, szomszéd barátunknak fiát, hogy Kegyelmed jöjen hazádban, úgy mint városodban, kit hálálhatnánk, hogy az ur Isten hozná Kegyelmedet közink- ben. Bizonyára szivönk szerint akarnánk az Kegyelmed atyafiaival egyetemben látni Kegyelmed jövetelit. Ne nézze Kegyelmed az mi hálaadatlan voltunkat, hogy semmi segitsiggel nem voltunk az Kegyelmed liteliben: tulajdonítsa Kegyelmed néminemő részit az sok háborúságnak es sok visszavoniásnak, az ki itt köztünk volt, tudjuk hallotta is Kegyelmed oda az mi országunkban lőtt háborúságokat, kik miatt csak Isten tudja, mint és hogy maradott az sok bujdossásban az sok ellenség között. Azért, Istennek hála, mostan azok mind megköszöntének és az Ur Isten békessiget adott, Kegyelmed bízvást jöhet közinkben, mert az ur Isten békessigben tart benünket, ki ha megcselekszik Kegyelmed kérisönkre, meglátja Kegyelmed, hogy mi is városostul hálaadatlanok nem leszönk Kegyelmednek és örömest is látjuk Kegyelmedet. Kegyelmedtől, mint fiunktul erre az mi levelönkre választ várunk. Az mellett Istennek ő szent fölsigének oltalma alá ajánljuk Kegyelmedet. Költ Szempczen die 5. Februárii, anno 1610. Kegyelmednek örömest szolgálnak mi szempci birí és az égisz tanács. P. S. lm Kegyelmednek elsőben városostul ött aranyat köldünk, ki Kegyelmed jó neven vegyen. Ha az ur Isten Kegyelmedet közinkben hozza, többel akarunk Kegyelmed lenni, az város is naprul napra jobban megépül. Külcím: Erudito ac ornatissimo viro, domino Alberto Molnár Szempcino, nunc Mar- purgumio studia agenti et commoranti, domino et conterrneo nobis observando. Mar- purgumium.í0 Szenei Molnár Albert szülővárosának hívólevelét — e levél aljára irt feljegyzése szerint 1610. április 5-én kapta meg. A válaszlevél elveszett, igy csak sejthetjük, hogy mit írt a szenei bírónak és a városi tanácsnak. Azt sem tudjuk meg talán soha, hogy mi lett az előlegnek szánt „ött” arany sorsa. Egyet azonban tudunk — ha az okot nem is ismerjük —, hogy Szenei Molnár Albert nem fogadta el szülővárosa meghívását. A XVI. századbeli mezőváros lakosságának túlnyomó többsége még földműveléssel foglalkozott. Molnár Benedek a Heidelbergben tanuló öccsének írja 1592-ben, hogy „... énnekem termett volt 14 akó borom”,11 ami szintén bizonyítja, hogy már a középkorban foglalkoztak szőlészettel a szenciek. A fajszőlő meghonosítása... Ritter Mátyás, uradalmi főkertész és országos hírű gyümölcstermelő érdeme... Az 1878-as esztendőben — a krónikái bejegyzés szerint rekordtermés volt Szencen, mert — „... amennyi bor termett, hogy a hordó drágább volt, mint a bor. Ekkor ugyanis egy hektoliter bor ára 2 forint, míg egy hektoliter régi hordó ára 3—4 forint.”12 A régi telepítés utolsó nagy szőlőtermése lehetett a máig is emlegetett „borözön”, mert már az 1880-as években a filoxera, majd a peronoszpóra megtámadta az itteni szőlőket, és rövid időn belül letarolta a híres szőlőhegyet. A sokáig csaknem kopáron maradt vagy alig termő szőlőket, a közelmúltban kiszántották és újra telepítették. A modern nagyüzemi gazdálkodás bevezetésével ismét virágzóvá és belterjessé lett a város szőlőgazdálkodása is. 10 Uo. 334—335. I. Eredetije — a város pecsétjével, melyen egy szárnyas oroszlán, fgje fölött koronával és SIGILLVM. WARDPERG. körirat látható — a Magyar Tudományos Akadémia gyűjteményében van. ľ- Uo. 90. 1. Lásd a 2. sz. jegyzetet. 4. 1.
