Irodalmi Szemle, 1974
1974/7 - HAGYOMÁNY - Párkány Antal: Szenc múltjából
Az Ipar „...meghonosítása a XVIII. század elejére esik, amikor gróf Eszterházy Ferenc tárnokmester, 1739-ben német mesterembereket telepített le, akiknek „Contrac- tuális leveleket” ad mely szerint 15 esztendeig tartandó határidő letelte után „contri- butionak”, vagyis portionak neve alatt 5 forintokat, német tartás... és más efféle, akármely néven nevezendő város terheinek megváltásáért 14 hetest fizessenek.. .”13 A krónikába gondosan beírták azoknak a német iparosoknak a nevét és foglalkozását, akik abban az időben települtek le a városban. Az ipar fellendítése lehetővé tette a céhrendszer kifejlődését is. A szétszóródott céhlevelek közül Magyarországon őrzik a szenei molnárok — latin és magyar nyelven írt, 22 cikkelyre osztott — eredeti céhlevelét, amelyen Mária Terézia aláírása és plros-fehér-zöld szalaggal átfűzött vörös viaszba nyomott császári függőpecsétje látható. A szenei céhek mindvégig a két fejlett iparú szomszédváros: Pozsony és Nagyszombat céhszabályait követték. A kereskedelem erőteljes kibontakozásához nagyban hozzájárultak a város természetadta előnyei. Szene földesurainak régi törekvése volt, hogy a városnak vásárjogot szerezzenek, melyből elsődlegesen azonban a maguk számára akartak anyagi előnyöket biztosítani. II. Lajos király 1523-ban az egész ország területére kiterjedő vámmentességet biztosított a városlakók számára. „Ezt a vámmentességet Miksa császár 1569. augusztus 18-án megújította és I. Lipót császár 1659. október 4-én megerősítette. Előmozdította a kereskedelmet az a körülmény is, hogy 1770-ben a Pozsony—nagyszombati utat Szencen keresztül 1844 öl hosszúságban helyrehozták.14 A város kirakó- vásárai „... már 1745-ben élénkek voltak, ez kitűnik abból, hogy ebben az időben szerepel már a vásárbíró, a „Magister fori”. Ennek kötelessége volt figyelni arra, hogy „... a piatzon mindent igaz áron, hogy adgyanak, igaz itzével, métzel, fonttal, réffel, singgel és mértékkel élljenek.. .”15 Szene vásárjogát még a XX. század elején is az Eszterházy család birtokolta, akiktől a város 1912-ben megvette 45.000 koronáért. Az itteni kereskedők javarészt állat- és gabonakereskedéssel foglalkoztak. Híresek voltak valamikor a szenei állatvásárok is, melyek révén a város külföldi országokkal is kereskedett. A krónikában feltüntetett statisztikai adatok szerint 1896-ban például az itteni vásárokra felhajtott 22 644 állatból 8096 ökröt, 1420 tehenet, 411 borjút, 3089 lovat és 872 sertést adtak el. Az egyes korokból az árakra vonatkozóan is találunk adatokat, amelyeknek az összeegyeztetése — a különböző pénznemek értéke miatt — a mai olvasó számára megtévesztő képet nyújtana. Az oktatásügy Szencen Mária Terézia uralkodása idején jutott magasabb szintre. Addig csak az akkori egyházi elemi iskolákban megkövetelt tudást sajátíthatták el a helybeli iskolába járó városlakók gyermekei. „A legtöbb szenei ifjú a közeli bécsi egyetemen végezte tanulmányait... így az 1377—1460-as évek között, a bécsi egyetemen tanult 17 szenei ifjú.”16 Mária Terézia a piaristákra bízta a szenei felsőoktatás irányítását. Erről a város képviselőtestületi jegyzőkönyve a következőket őrizte meg: „Anno 1764 Fölséges Császárné és koronás Királyné Asszonyunk Mária Terézia etc. behozta Szenczre Tisztelendő Páter Piaristákat, akiknek nagyméltóságú Galánthai és Fraknői Grój Esterházy Ferenc Magyarország udvari Cancelláriusa, kegyelmes földesurunk Eo Exczellencziája etc. nemcsak maga itt levő Castélyát ezen Páter Piaristáknak lakásul örökösen adta, de az uraság kertjit is oda engedte és öt szerzetest is fundált Eo Exczellencziája. Ezen Szenczi királyi Collegiumba Húsz Magyarországban ifjakat bé helyeztetett a Fölséges Királyné Asszonyunk és azokat egyenlő formán ruházza és sarkantyúzza is Ö Felsége. Mely Ifijak Arithmetical, Oeconomiát, Geometriát, Architecturát, Szép irást, és stylusos német nyelven tanulnak és Istennek segítségével jól előmennek a tanulásban. Kis iskolásokat is tanítják ezen Páter Piaristák, de mivel erre alkalmas hely még nincsen, tehát csak negyedik osztályig tanítanak. Adgya Fölséges Ur Isten, hogy ezen dolog nemcsak szegény városnak, de egész országnak is hasznára forduljon.”17 13 Uo. 5. 1. i* Uo. 7. 1. 15 Uo. 14. 1. 16 Uo. 7. 1. 17 Uo. 8. 1.
