Irodalmi Szemle, 1974
1974/6 - JEGYZET - Vörösmarty Géza: Pozsonyi faliszőnyegek
a pozsonyi fatiszőnyegek Kereken hetven esztendővel ezelőtt az a szenzációs hír kelt szárnyra az ország határain innen és túl, hogy a pozsonyi volt hercegprímási palota egyik helyiségének a falában hat darab mesébeillően szép és felbecsülhetetlen értékű faliszőnyeget találtak az épület restaurálása közben. Maga a palota, melynek reprezentációs termeiben állandóan ki vannak állítva a faliszőnyegek, egyike a város legimpozánsabb épületeinek. Nevét (primáši palota) az esztergami hercegprímásoktól kapta, akik 1543-tól kezdve Pozsonyban laktak, amikor az ország fővárosa, a király és'az országgyűlések székhelye lett. A gazdag és előkelő főnemesi családból származó gróf Battyhány József hercegprímásnak nagy érzéke volt a művészetek iránt. Rangjához és vagyonához méltó reprezentatív palotát építtetett, s azt a feudális udvarok előírásainak megfelelő fényűzéssel rendezte be. A palota, amely Hefele Menyhért udvari építész tervei alapján 1778—1781 között épült, a francia klasszicizmus Jegyeit viseli magán. Oromzatát a tudományok, a honszeretet, a kormányzás és a hittudás allegorikus szobrai, Messerschmidt János Adám munkái díszítik. A balkon bejárata fölött levő francia ablakon túl márványtábla látható, 1781-es évszáma az építkezés befejezését Jelzi. A főfront háromszögű timpanonjának csúcsában két angyal tartja a Batthyányak címerét, felette baldachin, hercegi korona és egy nagy kardinális kalap látható. A földszintről szép és tágas lépcsőfeljárón keresztül jutunk az emeletre. A belső termek közül kitűnik az ún. tükörterem. Karzat veszi körül, 16 oszlop tartja. Az oldalfalakon tükör van, s ezáltal a terem optikailag tágasabbnak tűnik. Amikor a pozsonyi vár mint a helytartótanács székhelye megszűnt, mert Budára helyezték át, a prímási palota vette át a politikai reprezentáció szerepét. Számos politikai esemény színtere volt. 1805. december 26-án Napóleon francia császár nevében Talleyrand és I. Ferenc osztrák császár nevében Lichtenstein itt írta alá a pozsonyi békét. Itt szentesítette 1848. április 11-én V. Ferdinánd magyar király a jobbágyságot felszabadító 48-i törvényt és feloszlatta az utolsó rendó országgyűlést, amely egyébként az utolsó pozsonyi országgyűlés is volt. A prímási palota első emeletének a városháza felé néző utolsó szobája, Haynau, ,,a besciai hiéna” szomorú hivatalnokoskodásának a színhelye volt. Itt írta alá azokat az ítéleteket, melyekkel számos hazafit a szabadság vértanújává avatott. 1903-ban a városi tanács megvásárolta a palotát az akkori hercegprímástól, Vaszary Kolostól. Az elhanyagolt, kívülről teljesen rossz állapotban levő épület rendbehozása sok munkát igényelt. A tükörterem előcsarnokában, amikor a tapétát leszedték, hat darab nagy faliszőnyeget találtak. A leletre Helmár Gusztáv pozsonyi tanár és történész, valamint Radisics E., a budapesti Iparművészeti Múzeum igazgatója bukkant rá. Hogy miért voltak a faliszőnyegek elrejtve, azt nem lehetett megállapítani. Erre vonatkozólag több feltevés is van. Az egyik szerint 1805 vagy 1809-ben a napóleoni háborúktól, a másik szerint az 1848—49-es forradalmi idők eseményeitől tartva rejtették el őket. Homály fedi annak történetét is, hogyan kerültek az értékes faliszőnyegek Pozsonyba. Erre nézve is több feltevés van. Az egyik az, hogy az eredeti tulajdonos Maza- rin francia bíboros volt, aki a szőnyegeket I. Károly angol királytól kapta ajándékba. Később árverésre kerültek, s a hercegprímás állítólag egy kölni kereskedőtől vásárolta meg őket. Egy másik feltevés szerint I. Károly halála után vásárolta meg őket Mazarin, s csak azután vette meg a kölni kereskedő, tőle pedig Batthyány. A harmadik változat szerint a faliszőnyegeket eredetileg I. Károly angol király számára készítették. Öt kivégezték s lefejezése után Cromwell a királyi faliszőnyegek eladására egy bizottságot nevezett ki. A hat szőnyeg azonos azzal, amit 1654-ben Graften kereskedő a bizottságtól 180 lib. vásárolt. A faliszőnyeget Graftentől Jabach kölni kereskedő és tőle a hercegjegyzet
