Irodalmi Szemle, 1974
1974/5 - Babits Mihály: Versek
Babits Mihály de te mégis szereted azt a kort Búgócsiga ... De én mégis szeretem ezt a kort, szeretem „vágtató iramát", s bátor táncát, akár- hová visz is, s úgy látom néha a Földet, gyerekmódra, mint egy óriás búgócsigát, amit valami felnőtt isten húzott föl nekünk, s annál szebben és vadabban ing és leng, ás búg és dűlöng és csillog, mennél közelebb a végső Bukáshoz — (s ez nem ok hogy táncában ne gyönyörködjünk) — Rózsa és úgy látom az Emberiséget, ahogy a rózsa is „hervadva hinti” legvadabb páráját, mely minden orrnak leggyönyörűségesb: azt a Rózsát és Fényrózsát, amelyről Dante szól, s melynek minden szirma egy-egy lélek, és ma már egy-egy zsugorodó lélek, hervadó és kunkorodó szirmok, melyek illata leghangosabban zeng, és selymük leg- nyugtalanabbul vonaglik; fényrózsa mely fonnyadva legtöbb fényt szór Villódzások mert most megint a Városban vagyok, és villódzások játszanak előttem, tarka fények siklanak s forognak az Ember surran és tülköl, a nők meztelenebbek mint valaha, minden szabad annak aki bírja és szívesen megnézem a néger táncokat is amint Seneca megnézhette hajdan soha ennyi fényt és hullámot nem küldtünk a csillagok felé és hála a Rádiónak elözönli a világűrt a Jazz. Szférák zenéje Űh Mars-lakó, vagy még messzebb, más naprendszerek csillagainak lakója erősítsétek rádióitokat, hogy meghallhassátok a Zenét, amit a Föld ajándékoz a Szféráknak! Macska Szeretnék most lenni fiatal: vakmerő kis egér, aki vígan cincog és szaladgál, noha jól tudja hogy a Macska bármely pillanatban ugorhat. A háború kitörhet bármely évben. Titkos laboratóriumok mélyén Kémek és kémikusok különös álarcokkal Készítik a sárga gázokat. [2. befejezés) Titkos laboratóriumok mélyén készül a sárga Gáz A Macska talpa puha, szeme halk Kémeket látok és kémikusokat, különös álarcokkal.)
