Irodalmi Szemle, 1974

1974/4 - Mészáros László: Sors és háború (A háborús filmek problémájáról néhány új szovjet film kapcsán)

robbantottam ki a második világháborút!. A háborús drámában a dráma egyénivé válik. A dráma ugyanis mindig egyéni; ha egy nemzet drámájáról van szó, akkor az már történelem. Az ilyen filmek megjelenését a Szállnak a darvak jelezte, majd a Ballada a katonáról után már egyre hosszabbra nyúlik a sor.

Formailag beszélhetünk még egyes (dramatizált) és keretes (elbeszélő) történetről. Ez persze általánosan érvényes a filmek szerkezeti módjára.

Ez a klasszifik"áló-vázlat természetesen csak módszertani, mert a valóságban a legtöbbször nem ilyen tiszta formában jelennek meg a filmek. A Merénylet című csehszlovák film például a kalandfilm eszközeivel mutatja be Heydrich megölésének történelmi tényét. A Felszabadulásban pedig a történelmi freskók mellé beépül néhány jellemző egyéni sors (dráma) is. Erre a munka-felosztásra tulajdonképpen azért volt szükség, hogy kihangsúlyozhassuk: mindenekelőtt a történelem és a dráma töltésű filmekre összpontosítottunk.

Rusztem és Szohráb

3. A Sahnémé (Királyok könyve) a világirodalom páratlan remekművei közé tartozik. Költője, Abul-Kászim Manszúr, melléknevén Firdúszi (a paradicsomi), 120 ezer verssorban olyan költői emléket emelt a perzsa nép múltjának, mellyel a világ egyetlen nemzete sem dicsekedhet. Firdúszi hosszú előkészület és anyaggyűjtés után 36 éves korában látott hozzá a munkához és 71 éves korában fejezte be nagy művét.

Firdúszi művét az teszi páratlanná, hogy a nyugati (és más) eposzokkal ellentétben nem egységes cselekményt foglal magába, hanem felöleli az egész persza legendavilágot és történelmet a világ teremtésétől egészen a Szaszanidák bukásáig (időszámításunk utáni hetedik századig). A nagy mű így aztán természetesen több kisebb-nagyobb önálló eposzra oszlik, melyeknek egyike a Rusztem és Szohráb is.

Az egész művet Irán és Túrán örökös testvérharca fűzi egybe, mely a Rusztem és Szohráb részben az apa és fia könyörtelen élet-halál harcának formájában válik megrendítő szimbólummá. Az előzmények a következők: Feridún király felosztotta birodalmát három fia, Túr, Szelm és Ireds, között. A két idősebb testvér azonban igazságtalannak találta a felosztást és megölték Iredset. Ennek azonban maradt egy fia, Minucsér, aki miután felnevelkedett, szörnyű bosszút állt apjáért és mindkét nagybátyját megölte. Utána Minucsér 120 évig uralkodott az országban. Ez alatt az idő alatt született Rusztem, az iráni mondakör legfőbb alakja. Minucsér utódai igen rövid életűek voltak és a haláluk utáni években Rusztem válik Irán legnagyobb oltalmazójává Afraziáb, Túrán királya, betörései ellen.

Itt kezdődik valahol a film története.

4. Afraziáb táborába egy kém érkezett. Nagy titkot tárt fel a király előtt: örök ellenségének, a legyőzhetetlen, az elefánttestű Rusztemnek van egy fia, aki nem más, mint a turáni hadsereg vezére, Szohráb. Afraziáb számára azonban ez már régen nem titok. Csak a megfelelő alkalomra vár, hogy egyetlen csapással mindkét ellenfelét elpusztíthassa. Ügy tűnik, hogy ez az idő most elérkezett; Afraziáb kihirdeti a háborút Irán ellen és Szohrábot nevezi ki fővezérré.

Szohráb, kinevezésének és a háború megkezdésének hírével futárt küld anyjához, Tachminához. A küldönc útközben elpusztul ugyan, de Tachmina a szívétől vezérelve mégis megérkezik Szohráb táborába és feltárja előtte származásának titkát. Szohráb megígéri, hogy sohasem fog harcbaszállni a tulajdon apja ellen.

Szohráb azonban nem ismeri az apját, sohasem látta őt. Elkíséri hát őt a harcba Zsandarazm, Tachmina testvére, aki még ifjú korából ismeri Rusztemet. Csakhogy Zsan- darazm már az első határmenti összecsapásoknál az életet veszti. Szohráb előkelő hadifoglya, Hadzsir, is letagadja az ifjú vezér előtt Rusztemet. így aztán, amikor ősi szokás szerint először a két sereg legjobb bajnoka vív meg egymással, Szohráb nem tudja, hogy ellenfele nem más, mint a hős Rusztem maga.

A jehér tulipánok völgyé ben megkezdődik a harc. A törött kopják, kardok után a páncél is a földre kerül és puszta kézzel kél birokra a két bajnok. Szohráb többször is kéri ellenfelét, hogy árulja el a nevét, de Rusztem hallgat. Amikor aztán az idős vitéz ereje lankadni kezd, megmarkolja a Szohráb övében levő kést és a fiú testébe döfi.