Irodalmi Szemle, 1974

1974/4 - Hamar Kálmán: Dózsa alakja a szlovák irodalomban

Az előjátékon érezni Goethe hatását. A bibliai személyek szerepeltetése, Leó pápa, Leviatán, Mephisztó a dráma allegorikus jellegére utalnak.

Faustot munka közben éri a felismerés, hogy minél többet dolgozik, munkája annál hiábavalóbb, mert a bölcselkedés elvonja a figyelmét a társadalom bajaitól. Az Űr és Mephisztó megvizsgálják a földi életet. Az Úr a Földre készül, de Mephisztó közben- lépésére Leviatán és Mephisztó szállnak a földre barátnak öltözve, és megkísértik Mészáros Lőrincet. A jobbágyság elnyomásáról tartott beszédükkel felbujtják őt a nemesség elleni harcra. Mészáros szembeszegül a gonoszokkal. Ekkor Mephisztó megöli őt és felölti a halott ruháját. így hát Mephisztó papi ruhában lázítja Dózsát és a népet a nemesség öllen.

Az országos tanácsban Szatmári és Bakócz felolvassák a keresztes bullát, amely a keresztény világot a török elleni harcra szólítja fel. Bakócz bejelenti továbbá, hogy a pápa nem nyújthat segítséget a kereszteseknek, mivel kiürült a pápai kincstár. Pénz helyett a résztvevőknek teljes kegyelmet biztosít. Paulíny részletesen elemzi Bakócz Tamás 1514-es szerepét. Bakócz fiatal korában alaposan áttanulmányozta Magyarország történetét. A pápai trón megszerzése mögött is politikai indítékok szerepeltek, többek között Magyarország tekintélyének növelése. Pauliny így jellemezte az érsek törekvéseit: „Bakócz a keresztes hadjárattal a nép jogait és erejét akarta bizonyítani a nemesség előtt, hogy hátráljanak meg az urak és ismerjék el az Árpád-kori törvényeket." Bakócz rövid idő alatt fényes pályát futott be. Előbb világi emberként érvényesült, mégis az egyházon belül elért eredményei érdemelnek figyelmet. 1493- ban győri püspök, majd egri püspök, az 1490-es évek végén esztergomi érsek, 1500- ban római bíboros, 1513-ban a feudális egyház pápa-jelöltje. Életcélja a török kiűzése volt. A pápa halálakor bizánci orientációja akadályozza meg pápává választását. A római bíborosak féltek az egyházi reformoktól. Az új pápa, hogy kiengesztelje Ba- kóczot a keresztes hadjárat megszervezésével bízta meg. A pápajelölt a keresztesek hadba tömörítésekor nem számított a parasztháború kitörésére, s ez az esemény karrierjét is csaknem kettétörte. Az országos tanácsba gyűlt nemesség többsége jóváhagyta a keresztes hadjárat kihirdetését, egyedül Telegdy kincstárnok ellenezte. A többiek ellenében ő a bulla értelmének megváltoztatását javasolja, mondván, csak azok gyülekeznek a táborba, akik aranyat és ezüstöt hoznak magukkal, evvel a legszegényebb jobbágyokat és a hajdúkat visszatartották volna a keresztes hadjárattól. Telegdy tiltakozott a bűnbocsánat kihirdetése ellen is; a vitában mégis Bakócz győzött, aki a nemesi és a csendőrcsapatok egyesítését javasolta, a parasztok túlkapásainak megelőzésére.

A szlovák hősök a tekenyicei eseményekkel kapcsolódnak a történetbe. Tekenylce, költött szlovák település, ahol a parasztháború egyik epizódja játszódik. A Krivánsky és a Krkoška család gazdasági ellentéte a XVI. sz. elejei kis és főnemesség ellentmondásait eleveníti fel. Szabady tekenyicei bíró az ingadozó, jómódú telkes jobbágyot képviseli, aki a jó királytól és az erkölcsök megjavulásától várja a jobbágyság fel- emelkedését.

A következő jelenet a keresztestábor ellentmondásait vonultatja fel. Például Dózsa Gergely ingadozását és Mészáros paptól való testvérféltését. György határozott fellépésű, nem egyezkedik a nemességgel. Mészáros Lőrinc Buda elfoglalására szólítja fel a kereszteseket; Dózsa viszont a nép királyhűségére hivatkozik, ezért húzódozik a királyi vár elleni támadástól. A nép, sőt még a vezérek sem tudták elképzelni az új rendet feudális fogalmak nélkül. Mészáros Lőrinc puszta komédiának tartja a keresztes hadjáratot, szerinte is csak a népet vezetik félre a nemesek. De az alkalmat mégis nagyszerűnek tartja a nép céljainak megvalósítására, hiszen a római egyház hívta be a török sereget a bizánci császár ellen. Dózsa a várak megszállását tervezi, hogy a nemesség erejét felaprózza. A törökkel a jó szomszédságot kívánja ilymódon megteremteni, hogy a felkelő parasztok hátországát biztosítsa. Mészáros Lőrinc viszont azt javasolta a parasztok vezéreinek, hogy akadályozzák meg Dózsa és a nemesség megegyezését.

A tekenyicei felkelés jeleneteiben a parasztok: Molnár, Mátyás és Kulis megjelenése, beszéde és felkelésre hívó szavai visszatükrözik a szlovák jobbágyság 1514-es magatartását. A tekenyicei epizóddal érzékelteti az író, hogy a parasztháború a szlovák népet is mozgósította. Az író Szabady bíró szájába adja a magyarországi parasztság