Irodalmi Szemle, 1974

1974/4 - Szabó Béla: Menyasszony (Részletek a színjátékból)

Jegyzőné: De én tőled akarom hallani. Magda: De anyu... hisz ez szemérmetlenség! Jegyzőné: (ridegen) Tudni akarom! Emma: Kijelentem, hogy ezt az urat nem szeretem. Jegyzőné: Még mindig nem válaszoltál.. . Idegen: Ilyesmire nem is lehet válaszolni. Emma: De válaszolni fogok. Kérem, hagyjanak magunkra. (Mindenki kimegy, az Idegen is menni akar) Maga maradjon! Idegen: Nem kell válaszolnod. Emma: De kell. Azt akarom, hogy a sötétség tökéletes legyen bennem. (Behunyt szem­mel) Szeretném elhajítani azt az éjszakát kezemmel, szívemmel együtt... Szeret nem, ha valaki gyökerestül beszennyezné ... és ez itt a legjobb alkalom. Jegyzőné: Nos? ... Emma: Igenis, háltam vele. Jegyzőné: (gúnyosan) Úgy?!... Emma: Akar még valamit tudni? Jegyzőné: Nem! És már megyek is, nem zavarom magukat, (el) 10. jelenet Emma: Nos, ezen is túl vagyok. Idegen: Mennyire gyűlölsz engem. Emma: Magamat gyűlölöm. Az úrnak az én szerelmemhez semmi köze sincs, mint ahogy a karónak sincs köze a bab szárához. Idegen: ígérem neked, hogy mindig támogatni foglak. Emma: Erre sosem lesz szükségem. Idegen: Minden kívánságodnak bármikor eleget teszek ... Emma: Csak azt kívánom, hogy sose felejtsen el engem az úr. Idegen: Semmi többet? Emma: Több semmit. Idegen: Add a kezedet, Emma. Szeretném, ha nyugodtabb szívvel mennél el innen. Emma: Ne törődjék velem az úr. Idegen: Bánt engem, Emma ... Emma: Ismétlem, az úrnak semmi köze az én szerelmemhez. Idegen: Mégis szeretnék rajtad segíteni. Emma: Ne segítsen, ne vigasztaljon engem. Idegen: Ügy érzem, mintha tartoznék neked valamivel... Emma: Én tartozom az úrnak. Itt van, mindjárt át Is adom ... (a földre teszi a batyuját és kibontja) Ezeket az ingeket, alsókat, zsebkendőket Lángéktól kaptam, ahol gyak­ran nagymosást szoktam végezni. Még jó állapotban vannak. Ezt az inget itt, Var­gánál vettem az üzletben ... teljesen új... harminc koronába került... nagyon finom és jól mosható. Ezt a két alsót egy nagymosásért szereztem, alig hordták őket. Az anyag vékony és sima, mintha selyemből lenne. A mosásnál természetesen ügyelni kell. Nem szabad erősen dörzsölni, mert széjjelmenne. És itt van hat pár zokni, hibásan vettem ugyan, de bestoppoltam szépen. Ezt a cigarettatárcát tegnap szereztem ... hm ... bevallom, loptam ... szép fényes volt, nem tudtam ellenáll­ni ... Tele van cigarettával, ha kívánja, rá is gyújthat. Ezenkívül még itt van a pén- zeszacskóm (kihúzza a kebléből). Tessék, ez mind a magáé, mindezt a maga szá­mára gyűjtöttem. Nekem nem kell, nincs rá szükségem. Vigye, magának szántam. Idegen: Nem az enyém. Emma: (felháborodva) És akkor éjjel a pénzem a magáé volt?! Idegen: (kiveszi tárcáját) Visszafizetem százszorosán... Emma: (ordítva) Nem kell..-, nem kell... azt akarom végre, hogy a szívem tiszta legyen. Felejteni akarok ... felejteni...! Idegen: Nézd, Emma, ha akarod, veled maradok. Emma: (nemet int) Én nem így gondoltam. Idegen: Hát hogy gondoltad? Emma: (végigsimítja a homlokát) Ö, mindez már oly messze van, régi, halvány emlék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom