Irodalmi Szemle, 1974
1974/2 - FOLYÓIRATSZEMLE - Tolvaj Bertalan: A TVORBA negyvenöt éve
megfordult Magyarországon is, s baráti szálak fűzik nemegy magyar íróhoz, politikushoz, közéleti emberhez. A Tvorba szerkesztősége — Jifí Hájek egyik értékelő írásából ítélve — ma azt az elvet tartja szem előtt, amelyet Gustáv Husák, a CSKP főtitkára nem egyszer hangsúlyozott, mondván hogy a proletár internacionalizmust nemcsak a határon kívüli vonatkozásokban — szövetségeseink és barátaink felé — kell alkalmaznunk, hanem érvényesítenünk kell a cseh—szlovák viszonyban és a nemzetiségekkel való kapcsolatainkban is. Elég a lap 1973-as évfolyamát visszalapoznunk, hogy megállapítsuk: ez a szerkesztési elv mennyire érvényesül minden téren. Ugyanakkor tanúi lehetünk annak, hogy a lap szüntelenül napirenden tartja a népgazdaság fejlődési problémáit, a népképviseleti szervek munkáját, demokratizmusának elmélyítését. Az utóbbi időben fokozott figyelmet szentel a társadalomtudományoknak, s egyre behatóbban foglalkozik a tudományos-műszaki forradalom kérdéseivel. Állandó feladatának tartja a jelentős történelmi és kulturális évfordulókról való megemlékezést. Az utóbbi két évben behatóan foglalkozott az oktatáspolitikai kérdésekkel; élénk polémiát váltott ki a kommunista családokban folyó nevelésről indított írás. Hasznos vállalkozásnak bizonyult, hogy a középiskolai polgári nevelés és történelem oktatásának megsegítésére cikksorozatot szervezett. Több elméleti írás elemezte a békés egymás mellett élés elvét és gyakorlatát, s ezen belül a Szovjetunió szerepét. Fontos helyet töltenek be a Tvorbában a kulturális témák. A folyóirat művelődéspolitikai koncepciója a fučíki hagyományokon alapszik, s ebben a szellemben igyekszik hatni az alkotók társadalmi tudatának formálására. Ennek érdekében szorosan együttműködik az egyes művészeti szövetségekkel, s megkülönböztetett figyelemmel támogatja a fiatal tehetségeket. Havonta irodalmi-kritikai-művészeti melléklete jelenik meg, ami alkotó berkekben igen kedvező fogadtatásra talált. A Cseh Irodalmi Alappal együtt — a februári győzelem 25. évfordulója alkalmából — pályázatot hirdetett. Sokoldalú kapcsolatot tart fenn a szlovák irodalmi élettel, s eltökélt szándéka a szerkesztőségnek, hogy „szakadatlan alkotó dialógust” folytasson a cseh és a szlovák nemzeti kultúra között, amelyben megfelelő teret kapnának a nemzetiségi kultúrák is. Hogyan, milyen konkrét formában tükröződnek a folyóirat hasábjain a fenti elvek s az a tény, amit az alcím így jelez: politikai, tudományos és kulturális hetilap? A politikával foglalkozó oldalakat a szerkesztőség külön jelzi, de ha azt nem tenné is, a figyelmet keltő címek, a közérdekű politikai témák megállítják a szemet ezeken az oldalakon. Csak néhányat emelek ki közülük: Az afrikai kontinens ideológiai problémái, Az amerikai politika negyedik dimenziója, A jugoszláv útkereszteződés, 1948 februárjának nemzetközi jelentősége, Európa és mi, Az értelmiség szocialista átalakulása, A béke filozófiája — az optimizmus filozófiája, Japán otthon a világban. Az 1973-as évfolyam tudományos írásai közül néhány: Tudomány és forradalom (a Kommunista Kiáltvány megjelenésének 125. évfordulója alkalmából), A szocialista tudomány huszonöt éve, Tudományunk társadalmi küldetése, A Szlovák Tudományos Akadémia húszéves fejlődése, Aki vezetni akar, annak tudni kell stb. Állandó tudományos mellékletében ilyen elméleti anyagok feldolgozásával találkozunk: A marxista filozófia küldetése korszakunkban, F. X. Salda és Zdenék Nejedlý, A jelenkori tudományosműszaki forradalom lényege és jellemzői. A kulturális tematikájú írásokból nehéz bármit is kiemelni. Megjegyzendő azonban, hogy a szerkesztőség ezen a téren sem reked meg az ország határain belül, hanem kitekint a világba is. Horizontja tág. Eduard Urxszál éppen úgy foglalkozik, mint Majakovszkij)^, a szlovák dráma fejlődését éppúgy figyelemmel kíséri, mint a cseh drámairodalom újdonságait, a szlovák művelődésügyi miniszterhelyettes tollából pedig a nemzeti kisebbségek kulturális fejlődését értékelő írást közöl. Gyakran olvashattunk cikket a szovjet szellemi életről, kiváló szovjet irodalomtudósok nyilatkozatait. A lap közölte Kurt Hager német professzor elméleti írását a szocialista országok kultúráinak közeledéséről s a kultúra részvételéről a szocialista integráció sokoldalú fejlesztésében. Tájékoztatott a lap a kínai kultúra új orientációjáról, a lengyel sajtó- és diáklubokról, az angol irodalom és az ifjú nemzedék viszonyáról. Tudósításban számolt be a bolgár kultúra második kongresszusáról, tanulmányt közölt Hriszto Botevről, áttekintést nyújtott az NDK irodalmáról stb. Külön említést érdemelnek a Tvorba magyar vonatkozású írásai. Mielőtt az 1973-as évfolyamból kiemelnék néhányat, fontosnak tartom megjegyezni, hogy a leg-
