Irodalmi Szemle, 1974
1974/2 - FOLYÓIRATSZEMLE - Tolvaj Bertalan: A TVORBA negyvenöt éve
utóbbi félévtizedes időszaknak nem volt olyan évfolyama, amelyben Fábry Zoltánról szó ne lett volna. Ezek között kiemelkedő helyet foglal el a Božena Somogyiová (Somogyi Mátyásné) tollából megjelent szép méltatás Fábry halálának évfordulója alkalmából, 1971-ben. A tavalyi első számban Petőfi és Neruda címmel Richard Praíák írt meleg hangú cikket arról, hogy a cseh kultúra mindig vonzódott Petőfihez. „Petőfi és a csehek — nagy téma”, állapítja meg a szerző. Jan Neruda, Jaroslav Vrchlický, Mikoláš Aléš, Antal Sta- šek, Antonín Zápotocký, Petr Bezruč, Vilém Závada s a cseh kulturális és politikai élet sok kiváló személyisége fordult szeretettel és tisztelettel Petőfi hatalmas költői műve, forradalmi és politikai öröksége felé. Az 1871 és 1953 között megjelent négy cseh Pe- tőfi-köteten Karéi Tüma, František Brábek, Jaroslav Vrchlický, Vilém Závada, Kamil Bednár, Ladislav Hradský és más kiváló költők és műfordítók szorgoskodtak. Ebben a sorban különleges helyet foglal el Jan Neruda, aki 1847-ben fordította le az első Petőfi-verseket, ettől kezdve gyakran tolmácsolta Petőfit a cseh olvasóknak. Több fordítása annyira nerudásan hangzik, mintha nem is Petőfi, hanem ő maga írta volna. Richard Pražák különösen az Egy gondolat bánt engemet művészi átültetését emeli ki. Neruda érdeme, hogy a cseh köztudatba helyes Petőfi-kép ment át, azé a költőé, aki a „nép nevében” szólt. A havi irodalmi melléklet múlt évi első száma Egri Viktor: Szeben doktor, a pék című novelláját közli Polívka fordításában, a decemberi mellékletben pedig Ľudovít Sulc méltatja Lőrincz Gyula Dózsa katonái és Kosúti sortűz című rajzciklusalt, s két tusrajzot reprodukálnak is. A lap 13. számában Illés Lajos tájékoztatja a csehszlovák olvasót az irodalom- és művészetkritikáról folyó magyarországi vitáról. A 29. számban a komáromi Magyar Területi Színház fennállásának huszadik évfordulója alkalmából beszélget a lap riportere a színtársulat igazgatójával „Az építésben szerzett érdemekért” kitüntetést viselő színház problémáiról. A 34. szám Jóbarátok címmel František Dvorskýval, Csehszlovákia budapesti nagykövetével közölt interjút a csehszlovák-magyar kapcsolatok elmélyítéséről. A 43. számban Dobozy Imrének, a Magyar Írószövetség főtitkárának terjedelmes nyilatkozatát olvashatjuk a magyar-csehszlovák irodalmi együttműködésről. Itt mondja el Dobozy Imre a véleményét többek között a Tvorbáról is: „Meggyőződésem, hogy a Tvorba kommunista platformon keresi a cseh és szlovák irodalom fejlődési lehetőségeit, s hogy elvi alapon foglalkozik eme kérdések elméleti aspektusaival is. Ügy vélem, folyóiratunk következetességét és színvonalát ebben az esetben nem lehet elválasztani dr. Jirí Hájek személyétől, akit nagyrabecsülök, s akihez sok éves barátság fűz. Tudom, hogy nemcsak most, hanem az egész előző évtizedben elvi, kommunista alapon kereste az irodalom fejlődésének új lehetőségeit.” összegezésül elmondhatjuk, hogy kevés hasonló jellegű folyóiratunk van, amely olyannyira messzire nyúló és nagyszerű forradalmi hagyományokkal rendelkezne, mint a Tvorba. Ez az egyik biztosítéka annak, hogy a lap a negyvenöt éves örökség megmutatta nyomokon halad napjainkban is. Tolvaj Bertalan
