Irodalmi Szemle, 1974
1974/2 - FOLYÓIRATSZEMLE - Tolvaj Bertalan: A TVORBA negyvenöt éve
folyóirat - szemle a TVORBA negyvenöt éve November 4-én múlt negyvenöt éve, hogy a Július Fučík szerkesztette Tvorba (Alkotás) első száma megjelent. Ez szinte abban a pillanatban történt, amikor Csehszlovákia Kommunista Pártját megfosztották legális sajtójától, hiszen 1928 október 28-tól november 28-ig a rendőrség betiltotta a Rudé Právot és további három kommunista lapot. A pártra ez mérhetetlen csapást jelentett, mert éppen válságos időszakát élte: a gott- waldi bolsevik vezetés ádáz harcot vívott a jobboldali opportunizmussal, s egyidőben készülődött az V. kongresszusra is. F. X. Salda, a humanista demokrata egyetemi tanár és irodaiomtudós ebben a helyzetben szánta el magát, hogy Július Fučíknak adja át a lapot, amely ettől kezdve a párt szócsövévé vált. A Tvorba kezdettől fogva jelentős szerepet vállalt abban, hogy az értelmiség széles rétegeit megnyerje a Csehszlovák Kommunista Párt politikájának. Fučík az első számban így fogalmazta meg a folyóirat küldetését: .. híd legyen a balra orientálódó értelmiség és a munkásosztály között.. Fučík folyóirata a haladó értelmiség legkiválóbb alkotó egyéniségeit vonzotta a munkatársak körébe. Olyan nevek tartoztak ide, mint Eduard Urx, Kurt Konrád, Ivan Seka- nina, Bedfich Václavek, Vlado Clementis, Laco Novomeský, Vladislav Vančura, E. F. Bu- rian, Marie Majerová, Ivan Olbracht, Konstantin Biebl, Josef Rybák, Ladislav S toll, S. K. Neumann, Zdenék Nejedlý, F. C. Weiskopf, Peter Jilemnický, Egon Erwin Kisch, Josef Hora, František Bidlo, Szántó László stb. Joggal állapítja meg az irodalomtörténet, hogy ami művészi és emberi rangot jelentett a cseh és szlovák kultúrában a második világháború előtt, a Tvorbának mindahhoz vitathatatlanul köze volt. Fučík Tvorbáját mindmáig mértéknek és példának tartja a csehszlovák újságírás. Hagyománya, szelleme máig érő inspiráló erőként hat. Ogy tekintünk rá vissza, mint az osztályharc eszközére, a baloldali értelmiség szervezőjére, a marxista elmélet iskolájára, a párt harcostársára. A Tvorba valóban a Csehszlovák Kommunista Párt fontos sajtóorgánuma lett. Legdicsőbb időszakaiban a párt művelődéspolitikai céljainak jelentős és hathatós támogatója volt. Bár a náci megszállók hat évre elnémították 1945-ben újra hallatja szavát. A folyamatosság 1952 és 56 között is megszakadt, majd 1962-től 68-ig Kulturní tvorba címen jelent meg. 1968 júliusában a jobboldali erők nyomására ismét beszüntették. 1969 májusában az új központi vezetés határozata alapján szervezik újjá a szerkesztőséget, amelynek élén azóta is a mai főszerkesztő: Jirí Hájek áll. Jifí Hájek 1919-ben született, 1936-tól vett részt az antifasiszta diákmozgalomban. A prágai Károly Egyetemen cseh — francia nyelvészetet és irodalmat tanult. 1939-ben a nácik elhurcolták. 1942-ben, visszatérte után, a párt földalatti szervezetében működött. szerkesztette az illegális Rudé Právot s együttműködött a Tvorbával. 1959-től a Plamen című cseh irodalmi havi folyóiratnak volt a főszerkesztője, s továbbra is munkatársa a Tvorbának. Csaknem harminc éve kommentálja a cseh és szlovák szocialista irodalom fejlődését. Alkotó tevékenységének középpontjában az irodalmi és színikritika, valamint a legszélesebb hatósugarú művelődéspolitikai publicisztika áll. Bírálatai harcos politikai élűek, rugalmasan reagálnak korunk eseményeire. Tanulmányai, könyvei jelentek meg többek között J. K. Tylröl, Marie Majerováröl. Figyelemmel kísérte Fábry Zoltán munkásságát, s nem is oly rég szenvedélyesen tette fel a kérdést a Tvorbában: Mi a sorsa a Fábry-hagyatéknak? 1968 mítosza és realitása címmel az elsők között nyújtott marxista elemzést a válságos esztendőkről. Tavaly jelent meg Konfrontációk címmel az 1966—71 között írt tanulmányainak és kritikáinak gyűjteménye. Többször
