Irodalmi Szemle, 1973
1973/7 - Kollár, Štefan: Gabonanyomtatás Délszlovákiában
Štefan Kollár A gabona nyomtatása a Kis-Kárpátoktól keletre a délvidéken terjedt el. E munkafolyamat északi határát Viera Urbancová a Szuha, Istvánfalva, Gidrafa, Kisbresztovány, Zsére vonalban állapítja meg. Zsérétől a határ észak felé húzódik, Zsikaván és Keresztúron keresztül egészen Fenyőkosztolányig, ahol délkeleti irányt vesz fel, érintve Alsóbakát és Gyököst. Onnan egyenes vonalban halad kelet felé, Kormoson és Slno- hradon keresztül egészen Gömörbe, ahol ezzel a munkamódszerrel Rimaszombat és Tornaija1 környékén találkozhatunk. A zempléni és ungvári megyékben a szerzőnő nem állapítja meg az északi határt. Szlovákiában a nyomtatáson kívül megtaláljuk a „csípfával“ való szemnyerést is. Például Velsécen valaha csak a helyi pap nyomtatott, a többiek „csípfával" csépeltek. Viszont a szomszédos Szelecsényben, Zsikaván, Keresztúron és az északra fekvő Fenyőkosztolányban a termést már nyomtatták. A délkeletre fekvő részeken a nagy terméshozam és a fejlett állattenyésztés2 szükségessé, illetve lehetővé tette a nyomtatást. Az általam vizsgált területeken a cséplésnek ezt a formáját Szentpéteren és Martoson egészen 1905—1915-ig alkalmazták, csak utána tértek át a kézi cséplőgépek használatára. A munkafolyamat gyakrabban használt szlovák megnevezése, „tlačiť“3, egyezik a magyar kifejezéssel. Szlovákia magyar vidékein, Érsekújvár környékén (Für) és a komáromi járásban (Martos, Szentpéter) a „nyomtatás“ szót használják. Szlovák helyeken még a következő kifejezések fordulnak elő: „tlakovať“ (Szuha), „šľapať“ (Szuha, Istvánfalva, Zsitvafödémes) és a „stavať“ (Komját)4. A nyomtatást a szérűben végezték. Ha a gazdasági épület méretei megengedték, akkor az itt lévő „szűrű“-ben is nyomtatták.5 A nyomtatásra használt helyeket mind Magyarországon6, mind Szlovákia magyar részein (Für, Martos, Szentpéter) szérűnek nevezik. A nyomtatás előtt a szérűt rendbe tették; elgereblyézték, megöntözték és felsöpörték, Szentpéteren lapáttal tisztítoták meg a földet a fűtől. A szérű fellocsolása után döngölővel keményre verték a talajt. Martoson a gazdasági udvarnak ezt a részét tartották a legnagyobb rendben. Cséplés előtt két szekérnyi vízzel hígított agyagot öntöttek rá, ezt deszkákkal elegyengették, majd egy hétig öntözték, polyvát hintettek rá és lovakkal gyúratták. Viera Urbancová7 megemlíti, hogy a szérűben való nyomtatáson kívül mind a magyar, mind a szlovák területeken a gazdasági épületben („szérű“) is nyomtattak A két 1 Viera Urbancová: Prehľad mlátobných technik a nástrojov na Slovensku. Slovenský národopis, XIX. évf. 277—278. 2 Uo. 278. 3 UO. 279. 4 UO. 5 Uo. 6 Győrfy I.—Viski K.: A magyarság néprajza. Tárgyi néprajz II. 187. • 7 V. Urbancová,. i. m. 279. gabonanyomtatás Délszlovákiában
