Irodalmi Szemle, 1973
1973/1 - HAGYOMÁNY - Turczel Lajos: Petőfi pályázatok a centenárium idején
Az Illyés-versek közül eddig lefordítottam az Oda egy hivatalba lépő afgán miniszterhez címűt, a Mikor című hatalmas, megrázó (költeményt 'és két szonettet, amelyek olyanok, mint két reme'kbe faragott kőtömb, egyik a Don Juan megtérése, másik a Szövetség. Örülök, hogy a magyar költészet teljes antológiáján kívül, amelyen most dolgozom, s amelyben megjelennék majd az említett Illyés-versek (s talán még továbbiak is), készülőben van egy külön szlovák válogatás is Illyés Gyula verseiből. Ez egy fiatalabb költőtárs, Vojtech Kondrót munkája. Országaink és népeinik ma, az új szocialista rendben, az új, a humánusabb társadalomban egymás mellett haladnak a még jobb jövő felé. Per aspera ad astra — szó szerint így van ez. Kedves Illyés Gyula, költőtárs, régi barátom — útitársam! Habár mindketten közeledünk az élet alkonyához, örvendjünk, hogy legalább valamivel hozzájárultunk a népeink jobb életéről szőtt elképzelésekhez. A művészet vagy felemel, vagy elillan, mint a füst és pára. Te jól végezted a felemelés mutíkáját. Folytasd és tetőzd be művedet! Turczel Lajos Petőfi pályázatok a centenárium idején Csehszlovákiai magyar vonatkozásban három ilyen pályázatról tudunk. Az elsőt Gömörl Jenő kitűnő lapja, a Tűz hirdette meg 1921-ben. A Tűzet (1921—1923) azért soroljuk hagyományaink közé, mert ez a Bécsben—Pozsonyban megjelenő folyóirat elsősorban a mi közönségünkre támaszkodott, a csehszlovákiai magyar irodalom (és a testvéri kisebbségi irodalmak) problémáival behatóan foglalkozott, több írónkat felfedezőjnevelő módon útnak indította és a magyar—szlovák kulturális közeledésnek úttörő ‘kezdeményezője volt. A Tűz pályázata Petőfi-tanulmányra szólt: „A tanulmánynak vagy új szempontból kell tárgyalnia Petőfi költészetét (és esetleg egyéniségét), vagy olyan szempontokból, amelyek a Petőfi-irodalomban eddigelé nem jutottak kellően érvényre, vagy ha régi szempontok alapján történik is a feldolgozás, akkor is oly abszolút értékű essaynek kell lennie, mely Petőfinek méltó emléket állít s a magyar essay-irodalmat és Petőfi- irodalmat határozottan gazdagítja.“ (Tűz, 1921. évf., 1—2. sz. 110. o.) A pályázat nem volt eredményes: négy gyenge munka érkezett be, melyeket a bíráló bizottság (Falu Tamás, Gömöri Jenő, Komlós Aladár) nem díjazott. A másik két pályázat meghirdetője a pozsonyi Toldy Kör volt. Ez a konzervatív polgári kultúregyesület Vutkovich Sándor jogakadémiai tanár kezdeményezésére 1874-ben alakult meg. 1906 és 1909 között a kurucokért rajongó Thaly Kálmán volt az elnöke. A Kör az 1918-as államfordulatot követő években — a kassai Kazinczy Társasághoz és a komáromi Jókai Egyesülethez 'hasonlóan — jelentékeny szerepet játszott a kisebbségi kulturális élet kezdeti megszervezésében. A Toldy Kör 1921-ben „Petőfi Sándort dicsőítő költeményre“ tűzött 'ki pályázatot, melyet egy akkor debütáló fiatal iköltő, az érsekújvári születésű ölvedi László nyert meg. Ölvedi régi vágású pályadíjnyertes ódája nem haladja meg a zsengék színvonalát. Az 1922-ben meghirdetett új Petőfi-pályázat tárgya a költő életével kapcsolatos színjáték volt. Mikor meghatározott határidőre (1923. jan. 15.) nem érkezett be megfelelő pályamű, a pályázatot 1924. jan. 15-lg meghosszabbították. Ekkor aztán a kitűzött
