Irodalmi Szemle, 1973
1973/1 - HAGYOMÁNY - Gál István: Apró szolgálatok József Attilának
dijat (2000 koronát) a debreceni Juhász Gézának, a későbbi jónevű irodalomtudósnak ítélték oda Szeptember végén című ötfelvonásos ünnepi játékáért. Kisebb pénzjutalomban részesültek még Szávay Gyula (a Petőfi Társaság akkori főtitkára), Hamvas József és Ülvedi László pályamunkái. Meg lehet jegyezni még azt, hogy a Toldy Körhöz közelálló Oj Auróra almanach az 1923. évi számát Petőfi emlékének szentelte. Az itt közölt megemlékezésekből Szeredai- Gruber Károly Petőfi Sándor Pozsonyban című alapos tanulmánya emelkedett ki. Gál István apró szolgálatok József Attilának 1930-tól haláláig ismertem József Attilát. Előző nap érkeztem Pestre az egyetemre, de még idejében, hogy másnap az emlékezetes 1930. szeptember 1-én bámuló résztvevője legyek a történelmi jelentőségű tüntetésnek. Az akkor legliberálisabb, sőt mondhatni legbaloldalibb internátusban, a Diákok Házában kaptam helyet. Az ott már tartósan letelepedett Fábián Dániellel, Gunda Bélával, Halmos Bélával és Olt Károllyal vasárnap reggel az Oktogonra mentünk a fölvonuló tömeget nézni. A mostani bélyegüzlet helyén létezett kávéház előtt gyülekezett a Társadalmi Szemle vezérkara, Agárdi Ferenc, Lázár Vilmos, Sándor Pál és köztük József Attila. József Attila ebben az időben Fábián Dániellel, a Bartha ľíiklós Társaság ügyvezető elnökével adta ki folyóiratunkat, az Oj Magyar Földet; versei és cikkei akkoriban jelentek meg Bajcsy-Zsilinszky lapjában, az Előőrsben. A hivatalos kritika, mint azt Komlós Aladár összeállította, távolról sem rajongott annyira a költőért, ahogyan mi, itt-ott elszórtan idézett első versei olvastán, vagy a róla szóló pozitív cikkek élete romantikáját még felnövesztő dicsőítésével. Én pl. első versét a Sarló középiskolai folyóiratában, a Mi Lapunkban olvastam, — ez a Megfáradt ember volt. Németh Andor cikkei a Literaturában látatlanban is rajongójává tettek bennünket. A Nincsen apám se anyám épp olyan izgalmas első könyv volt, mint Erdélyi József Ibolyalevél, Szabó Lőrinc Föld, erdő, Isten és Illyés Gyula Nehéz föld c. kötete. Ezek számunkra a Nyugat után az új nagy költőnemzedék első megnyilvánulásai voltak. A következő két hónapban gyakran találkoztunk József Attilával, aki Fábián Dánielhez járt föl a Bartha Miklós Társaság akkori, legforrongóbb korszakának eseményeit megtárgyalni; vagy Lakatos Péter Pál Király utcai családi otthonában jöttünk össze vele. A Társaság két részre szakadása ekkor következett be, ebben pedig József Attilának döntő szerepe volt. Október utolsó napján a sajtóban megjelent közös nyilatkozatunk a Bartha Miklós Társasággal való szakítást jelentette be: „Alulírottak kijelentjük, hogy a mai nappal a Bartha Miklós Társaságból kilépünk, vele mindenféle összeköttetést megszakítunk, mert egy kis csoport politikai érdekeinek szolgálatában állt, ezzel eredeti céljától eltért s így a komoly tudományos, irodalmi és művészeti munka lehetőségét nem látjuk biztosítva. Mi nem akarunk a Magyar Nemzeti Szocialista Párt (a magyar hitleristák) dilettáns társaságának alvállalata lenni. Budapest, 1930. október 31. Fábián Dániel, Simon Andor, Lakatos Péter Pál, József Attila, Kodolányi János, Halmos Béla, Gál István, Gunda Béla, Vass László és társai.“ Ez a nyilatkozat válasz is volt Haraszti Sándor Korunk-beli kritikájára, aki a költőt Ki a faluba! c. röpiratáért a társszerző Fábián Dániellel együtt „magyar eszerek“-nek nevezte. Ha egyáltalán narodnyik korszaknak lehet nevezni József Attila részvételét az Előőrsben és az Oj Magyar Földben, az rendkívül rövid ideig tartott, és Haraszti bírálata bizonyára hozzájárult annak gyors fölszámolásához. Egymás után írta ezekben
