Irodalmi Szemle, 1973

1973/7 - Beke Sándor: Az égigérő fa alatt (Tanulmány a Csongor és Tünde eredetéről)

Földben állasz mély gyököddel, Égbe nyúlsz magas fejeddel,

S rajtad csillagok teremnek, Zálogul talán szivemnek."

A NÉV EREDETE NEM DÖNTŐ

,,— Hallgasson meg, édesapám! Különös álmot láttam az éjszaka, és szeretném tudni, mit jelent. Fenn jártam a Felső világon, a Tetejetlen Fa legtetejében. Ott egy fényes tisztáson egy szép öregember várt rám, s igy szólt hozzám: „Szépmező Szárnya, neked táltos lelked van, s amikor születtél, megjósolták, hogy te verekszel meg Kalamónával. Immár szép, erős ifjúvá serdültél. Most már kipróbálhatod erődet, olyan erős vagy, hogy Ka- lamónát is legyőzöd majd, s visszaszerezheted az aranyszőrű bárányt. Jól jegyezd meg, amit most mondok: Csak hősként érdemes élni a világon!“11

A SZÜLÖK LÉTÉNEK BIZONYOSSÁGA Mirigy

Légy figyelmes, az éj, ha jő

Érni kezd a fán az alma,

S mint egy most szült lánykafő Oly arannyá duzzad halma.

Mégis ebben agg apádnak És anyádnak haszna nincsen;

Csongor

Isten áldjon agg apám, Isten áldjon agg anyám. Megsirattok tán: de többé Engem nem találtok itt.

10 A vasorrú Indzsibaba — kárpátukrajnai népmesék 154. old. 20 Komjáthy István: i. m. 10. old.

Az égigérő fa színpadi képe

\ mondákban: királyfiak, hercegek szegény asszony fia, a király kiskondása, Szépmező Szárnya.