Irodalmi Szemle, 1973
1973/3 - Mészáros László: Az élet bora (aforizmák)
Mészáros László r az ei et bora „Az irodalom az élet bora, de nem lehet az eledele soha“ CARLYLE Egy jó írónak mindenekelőtt tudnia kell türelmesen meghallgatnia az embereket. Nemcsak a fizikai mozgás jelenthet esztétikai élményt, hanem a gondolatok mozgása is. Nemcsak az irodalomkritikában érvényes, hogy nem minden méltó a kritikára. A nő azért inspiráló, mert kifürkészhetetlen. A nő nemcsak a költőket ihleti meg, hanem a gondolkodókat is. A „kész regényeket“ már csak meg kell írni. Az „ostoba kritikus“ kijelentésben az ostoba nem azt jelenti, hogy az illető kritikus azért ostoba, amit irt, hanem azért, mert kritikus. Aki csak egy kultúrát ismer, az nem lehet igazán kulturált ember. Sokan néhány babérlevélből akarnak örökké élni. Van, aki kívülről költő, van aki belülről. A költészet kommunikáció a lelkek között. Irodalmi paradoxon: van, aki ažért nem tud Imi, mert nincs témája, a másik pedig azért nem, mert sok van neki. A kritika tévedéseit nem vitairatokkal kell bizonyítani, hanem újabb művekkel. Csak akkor lehet a sorok között is olvasni, ha a sorokban is van valami. Egy szellem panasza: az alantas földi dolgok jók és kellemesek. A szellemi gazdagság nem örökölhető. A csend a szellem levegője. A kritika a kételkedés művészete. A Múzsát nem elég csak hívni — szeretni kell, és akkor eljön
