Irodalmi Szemle, 1972
1972/4 - Szíj Rezső: Könyvesztétikai jegyzetek a Madách kiadványairól
Míg az újvidéki Forum legtöbb kiadványának rajza a burkolón vagy a szöveg közt található semmitmondó színkompozíció, amely még a „műfaj“ elemi színvonal-követelményének is mélyen alatta marad (a Madáchénál jóval nagyobb lehetőségeik ellenére is), addig a Madách legtöbb könyvvédőlapjának nemcsak a szem, hanem az értelem számára is van mondanivalója. Turcsan László fiatal pozsonyi grafikus színes védőlaprajza Ardamica Ferenc A rokon cseléd című novelláskötetén elvont, de nem annyira, hogy ne keltene reális képzeteket. A tekintetet magához vonzza, (tehát eleget tesz a védőlap követelményeinek. — Nagy József burkolórajza Petrőei Bálint Hosszú az éjszaka című könyvén, hűen a regény tartalmához, holdas éjszakai városképet idéz, sárga fénypontokkal. Nem elégszik meg a fedőlap színes illusztrálásával, a hátlapra is átfuttatja a képet, sőt különálló rajzos kék sávval alá is húzza. Szépen sikerült lányalakos védőlapja Dávid Teréz Ifjúságból elégtelen című művén is. Salamon Zoltán védőborítójának rajza Ordódy Katalin könyvén (A keskenyebb út) az egyik legsikerültebb a Madách újabb burkolól között. A fekete-fehér ellentét az arcon s a címsorok elhelyezése a fekete alapban, a sorok betűinek fokozatbeli összhangja az egész fölülettel, nagyon is kifejező. Eredményesen birkózott meg a giccs lehetőségét rejtő motívum fölhasználásával. A fehér környezet maga is szív alakú, ebbe ágyazza bele egy újabb, zöldes színű, szív alakú keretben a kissé megnyúlt piros szívet — s az, hogy ennek az elcsépelt motívumnak a hármas alkalmazása nem sodortatta a tervezőművészt a giccs területére, határozott tehetségre és tervezői érzékre vall. Remek burkolót tervezett C sóder László (Fábry Zoltán Kor parancs, Fegyver s vitéz ellen, Vigyázó szemmel stb.). Valamennyi híven tükrözi az antifasiszta író világát. Ötletes Csáder burkoló ja Rákos Péter Tények és kérdőjelek (1971) című könyvén. Azt, hogy a tények ellenére is mennyi a kérdőjel az élet, az irodalomtudomány területén a címszavak ideges elrendezésével jól érzékelteti, miközben pontosan záró kompozíciót formál a szavak együtteséből. Szabó Gizella burkolója Dénes György Az idő börtönében című könyvén önmagában igen megnyerő. Színes mennyboltként takarja a burkoló szembenéző és hátsó oldalának szövegét, csak éppen a versek tartalmához, tehát a könyv mondanivalójához nem kapcsolódik. A hagyományos költői világ (a kötet szellemi tartalma) s az elvont, vonalrajzos kompozíció önmagában ellentmondás. Kopócs Tibor könyvvédőlapja Duba Gyula Szabadesés című művén igen kifejező, pontosan fölidézi a könyv szereplődnek hányatott sorsát: színben mélyre hangolt, rajzban erőteljes, az alakokat mintha fölülről lógatnák lefelé, felső testük még nem látsszák. Lebegnek az élet fölött. Fordított a helyzet Mács József Adósságtörlesztésén. A meggyötört arcú szereplőik a burkoló alsó részén sorakoznak, mintegy az elnyomatás mélyéből emelkednek föl. Zdenek Adla Kleopatra a gitárban című művének védőborítója Kopócs Tibor munkája — olvassuk hátul a kolofonban, de ebből nem derül ki, hogy rajta a rajz is az övé-e. Vagy csak alkalmazta a burkolón? A férfi arcának és a nagyítónak a tónusa túl közel esik egymáshoz, holott harmóniát csak ellentétek szülhetnek. Az eddigiek nem azt jelentik, hogy a Madách könyvvédőlapjai mind sikerültek. Az avantgárd hatás főleg a foltszerű grafikákban érvényesül, ezek kevésbé alkalmasak arra, hogy megragadják a közönség figyelmét, és teljesítsék a védőlap fő követelményét: a figyelem hirtelen fölkeltését a tartós benyomás érdekében. A betű típusa és fokozata sem közömbös a burkolón. Ordódy Katalin Az idegen című könyvének burkol óján a szerző neve közelről is alig olvasható, holott a védőlap egyik célja éppen az, hogy a kirakati üvegen keresztül is felhívja a figyelmet a szerzőre és könyvére. Ezért is foglalkoztam vele hosszabban. Ezzel kapcsolatban még csak annyit, hogy a Madách kiadványainak védőlapjaii az utóbbi évben megszínesedtek, de minden hivalkodás nélkül. A burkoló után a kötést vizsgáljuk. Ügy látszik, hogy kötésanyagban csekély a választék. Általában a szürke vászon tónusfokozatai váltazoknak, de fekete vászon is akad. A kötéseken grafikai vagy éppen iparművészeti jellegű megmunkálást alig találunk. Talán eljön az idő, amikor erre is futja a kiadó erejéből. Egyelőre többnyire néhány vonalas rajzot, emblémaszerű mértanias kis kompozíciót vagy elvont színes foltot találunk a kötéseken. A Madách is kedveli a színes előzéklapokat, de a választék hiánya itt is gátolja a sokszínűséget. Ordódy Katalin említett regénye szép piros előzéklapot kapott, amely 343
