Irodalmi Szemle, 1972
1972/9 - HAGYOMÁNY - Fried István: „Ott, honnan a szarvas lezuhant a mélybe” (Arany Jánós Cseh kapcsolataihoz)
Fejéret, feketét, tartkát. ÜMeg ne fogd a tehén farkát!! Nem tudta ezt Mehemed S felrúgták a tehenek. A verset pontosan a kézírás szerint másoltam ide. Akkor talán még fel sem fogtam, milyen értékes karácsonyi ajándékot kaptam: Móricz Zsigmond népszerű gyermekversének szerzői kéziratát. Nem tudtam még azt sem akkor, hogy Móricz Zsigmond utolsó előtti karácsonyával kapcsolatos ez a kedves, megható gesztus. Most, 30 év távlatából megindultan örökítem ezt meg. (Arany János cseh kapcsolataihoz) „Tisztelt Uram! Remélem, hogy 16-án, legkésőbb 17-én Karlsbadba érkezem, hogy a kúrát még egyszer — immár hatodik alkalommal — végigcsináljam, így kb. augusztus közepéig maradok. Mivel barátságos családi körüket és az egész környezetet megszoktam, kedves volna számomra, ha most is biztosítana egy szobácskát. Üdvözletem a tisztelt családnak, alázatos szolgájuk: Arany János.“ 1874. júliusából keltezett a levél, melynek a címzettje Bradaőek József, akinél oly szívesen lakott Arany János, mikor a neves gyógyfürdőben kezeltette a baját. Az egészségét féltő, betegségeiről hol irónikusan, hol fájdalmasan panaszkodó költő kései művének, a Toldi szerelmének egy líraiságával kiemelkedő epizódja tanúskodik arról, hogy a tíz esztendős hallgatás évei az anyag- és erőgyűjtés esztendei is. Az akadémiai főtitkár, lelkiismeretesen válaszolgatva a hivatalos levelekre, kapcsolatba került a cseh művelődés néhány jelentős képviselőjével, köztük Palackýval, akinek cseh története a Toldi szerelme egyik forrása lett. Ahogy az egész Toldi-trilőgiában, úgy e későn született „középső“ részben is szétválaszthatatlanul keveredik az, ami a tudós történetíróktól, a népkönyvekből, a költő-elődöktől s a szájhagyományból származik. A mű néhány részlete Arany eleven érdeklődését bizonyítja a szomszédos Csehország hajdan- kora után. Ezt az érdeklődést a Karlovy Varyban eltöltött gyógykezelések újabb érdekes adatokkal, megfigyelésekkel, olvasmányokkal, mondákkal támasztották alá, egészítették ki. Palacký cseh történetével Arany főtitkári minőségében találkozhatott először, illetve ezzel párhuzamosan forrásmunkaként forgathatta. Egy alkalommal meleg hangú levélben köszönte meg a cseh történésznek, hogy értékes munkáját a Tudományos Akadémia számára elküldte. S amikor Palacký meghalt, hivatalos előterjesztésében mintegy kijelölte a magyar Palacký-méltatások irányát (e néhány sor arról tanúskodik, hogy Arany János figyelemmel kísérte a cseh tudós tevékenységét), magasztalva a tudóst, tárgyilagosan értékelve a nemzetpolitikust. Palacký történelemkönyvei mellett a királyudvari kézirat keltette föl érdeklődését. Nemcsak azt tudjuk, hogy könyvtárában megvolt, hanem azt is, hogy lapozgatta, elolvasta, s az akkor még középkorinak hitt költői emlékek a magyar régmúlt költészetének keresésére is buzdították. A cseh tárgyú népkönyvek, népi-ponyvára került históriák közül Stillfrid fiának, Brunczviknak a magyar hagyományba is átkerült története szolgált néhány motívum erejéig költői műve megalkotásakor. * írásunkkal Arany János halálának 90. évfordulójára emlékezünk. Fried István „Ott, honnan a szarvas lezuhant a mélybe“*
