Irodalmi Szemle, 1972

1972/9 - HAGYOMÁNY - Krammer Jenő: Találkozásaim Móricz Zsigmonddal

tűz melletti. A cikknek itt az Érsekújvári cigányok címet adta, s a hozzáfűzött jegyzetben megemlíti a következőket: „A cikk keletkezésének történetét elmondta 1956-ban a riportban szereplő Dráfi Józsei (hajdani érsekújvári tanítványom — K. J.): nyilatkozata érdekes adalék Móricz anyaggyűjtő módszeréről: Kelt Érsekújváron, Fáklya, Pozsony, 1956 április, VI. évf. 4. sz. (336. l.J.

így jöttem rá, miért hívott el az Arany Oroszlánba annak idején Móricz Zsigmond: alkalmat adott nekem, hogy szem- és fültanúja legyek egy fontosnak ítélt anyaggyűjtő kőrútjának.

Legközelebbi találkozásunkra Szegeden került sor. Oda Móricz Zsigmond mint a Kelet Népe szerkesztője rándult le, ott is elhívott magához, s benső tűzzel fejtegette, milyen fontos az, hogy ezt a folyóiratot írásainkkal támogassuk.

Móricz Zsigmond szerkesztőtársa és jobbkeze a Kelet Népénél egyik volt legkiválóbb tanítványom, Jócsik Lajos volt, lehet, hogy ő is felhívta figyelmét rám. Küldtem is nemsokára ezután egy Ramuz-cikket a lapnak. Ezt Móricz Zsigmond a ikövetkező levelével nyugtázta: „Kedves Barátom, a Kelet Népe nyáron igen szűk terjedelmű. A mai számból meglátod, hogy alig jér bele valami a regény mellett. De cikked olyan fontos gondolatokat és állapotokat közöl, hogy megpróbálom hozni. Máskor, kérlek, még jobban tömörítsed. És csak írj. Mi újra odaszorultunk, hogy mindnyájan áldozatul dolgozunk. Szeretettel köszönt Móricz Zs. 1940. VI. 28.“ (A levelet a Kelet Népe levélpapírján ceruzával írta, fejléce: Kelet Népe. Főszerkesztő: Móricz Zsigmond. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: VI., Eötvös-utca 12. sz. Postatakpt. csekkszámla: 33-1-33, Telefonszám: 112-350.)

1940. XI. 15. keltezéssel ismét levelezőlapot kaptam Móricz Zsigmondtól. Sajnos, egyik sarka hiányzik, a rekonstruált részt ezért zárójelben közlöm, a többi sértetlen, jól olvasható. A levelezőlap a Kelet Népe fejlécével a folyóirat pontos címét közli. A levelezőlap cím oldalán Móricz Zsigmond megszólítás nélkül ezeket írja: „Folyton készülök Szegedre s akkor felkereslek, hogy megmeséljem mi történt a Ramuz körül. Most arra szeretnélek kérni, foglalkozz azzal a gondolattal, hogy ismertesd nálunk a legfiatalabb francia irodalmi életet.“ A levelezőlap hátoldalán: (Ogy gondolom) egy generációban (ugya)nazok a szellemi áramlások folynak, látszik, nálunk is a Giono- hoz hasonló „falukutató“ látás támadt, tőle függetlenül. Sajnos, most éppen nincs elég könyvanyag, — de neked biztosan van. Igen jót tennél ifjúságunknak, ha előadást tartanál ilyen összefoglaló kérdésekről: a szellemi áradások azonossága.

Válaszodat szeretettel várja s ölel Móricz Zs."

Móricz Zsigmond újabb szegedi látogatása nem jött létre, így sohasem tudtam meg, „mi történt Ramuz körül“. De a kérésnek sem tudtam eleget tenni, mert akkor már nehezen jutottam hozzá a „legfiatalabb francia irodalomhoz“.

1940. XII. 20. keltezéssel kaptam még egy kedves levelezőlapot Móricz Zsigmondtól, válaszul arra a kérésemre, hogy fiaim számára (akkor 5 és 3 évesek) iküldje el karácsonyi ajándékul azt a könyvet, amelyben a Mehemed és a tehenek olvasható. Móricz Zsigmond (korácsonyi) lapján ez áll:

(A szerkesztőségi levelezőlap címoldalán.)

„Kedveseim, nincs példány a könyvből, csaik jövő karácsonyra adják ki.

Addig is leírtam a Mehemedet.

Szép és jó karácsonyt, ölel Móricz Zsigmond.“

S a levelezőlap hátlapján Móricz kezeírásával ott olvasható az egész vers:

Volt egy török Mehemed Sose látott tehenet.

Nem is tudta Mehemed Milyenek a tehenek.

Egyszer aztán Mehemed Lát egy csomó tehenet.

Meg is számol Mehemed Három féle tehenet.