Irodalmi Szemle, 1972
1972/5 - FIGYELŐ - Fogarassy László: Varga Rózsa: Keressétek, ami összeköt
hideghullámain című verse frappánsan jelképez egyfajta társadalmi „skatulyát“, illetve sablont, s az ebből adódó létbizonytalanságot (az idegességet, remegést). A költemény szürrealista képekben gazdag, s tematikailag minden bizonnyal valamely megrázó eseményhez kapcsolódik (a Fehér Ház kapcsán az Egyesült Államokba ikell tennünk az esemény színhelyét). A vers utolsó két sorából arra lehet következtetni, hogy valamely amerikai merénylet (a Kennedy-fivérek valamelyikére gondolunk) ihlette meg a költőt a vers megírására: „a tömeg csodálta az erőszakíjból kilőtt gazdátlan mutatóujj megremegett az atomzongora, billentyűi fölött.“ Kmeczkó a háború kirobbanásának lehetőségét másutt is felveti; sokszor már csak a háború utáni csend víziója fejeződik ki a költeményben. Erre legtipikusabb példa a Fehér pelyhekben hull a csend c. költemény, amely a totális halál víziója, megífogal- mazása. Érdemes idézni: UJJAI KINYÍLTAK ÉS ÖSSZECSUKÓDTAK MINT A VIRAG- szirmok szemében villámok gyűltek csokorba MINDEN SZAVA FELHŐSZAKADÁS VOLT megáradtak teste bővizű folyói a vérsejtek teherhajókként hordták az oxigént SZÖVETEIBEN TOMBOLT A FORRADALOM mint az őszi föld harmatos lett teste arca megsárgult akár a fű görcsösen megkapaszkodott a levegőben eltorlaszolta kapuit a világ elől SZERVEIRE FEHÉR PELYHEKBEN HULL A CSEND Fejtegetéseinkben a Kmeczkó-versek tematikáját, mondanivalóját próbáltuk .fölfedni. A szövegeket, olykor az egyes költeményeiket is interpretáltuk, leírtuk, de axiológiai következtetéseket nem vontunk le. Ezt nem is tűztük feladatként magunk elé; d© annyit sikerült kimutatnunk és bizonyítanunk, hogy a fiatalabb nemzedék költészetében a társadalmi-politikai hangvétel, velejáró a mélystruktúra szintjén „helyezkedik“ el. De nemcsak a politikum, hanem egyéb motívumok, tematikai együtthatók is. Kmeczkó verseire ez a másodlagos információ-tartalom még inkább jellemző, mert költői attitűdje a szürrealista hagyományokra emlékeztet. Más kérdés persze, hogy az egyes szimbólumrendszerek, asszociációs képsorok rezonálnak-e az olvasó lelkivilágában, vajon betöltik-e mindig és mindenütt a funkciójukat. Ezen a téren még sokat fejlődhet, érlelődhet Kmeczkó Mihály költészete. Zsilka Tibor Varga Rózsa: Keressétek, ami összeköt Varga Rózsa: Keressétek, ami összeköt... (Népfrontpolitika, irodalom és a Magyar Nap.) Madách Könyvkiadó, Bratislava 1971, 218. 1. A Magyar Nap taktikai okokból nem tűntette föl a címlapon kommunista jellegét, de kiadója a Csehszlovák Kommunista Párt volt, párttagok voltak a szerkesztői Is, talán az egy Vass László kivételével. A kommunista sajtót erősen cenzúrázták, ezért az újságnak a rendőrség előtt független, baloldali jellegű politikai napilap benyomását kellett keltenie. A lapot a magyar és román posta is átvette, illetve ebben a két országban is legálisan terjeszthető volt. Háromezernyolcezer példányban nyomták, egyes küilönszámai húszezres példányt is elértek. Névleg a Nóvum kiadóvállalat birtokolta a lapot, amelynek célja az anVarga Rózsa neve ismerős olvasóink előtt, hiszen könyvének két részlete már megjelent az Irodalmi Szemle 1969. évi 8. és 9. számában. A mű kissé későn látott nyomdafestéket, mert közel egy évtizedes kutatómunkája eredményét a szerző 1964—1965-ben öntötte irodalmi formába, időszerűségét azonban nem vesztette el. A könyv tárgya a Moravská Ostrava-i Magyar Nap című kommunista újság.
