Irodalmi Szemle, 1972

1972/3 - HAGYOMÁNY - Schniererné Wurster Ilona: Kármán József Urániája és a Nemzet Csinosodása

Az Uránia „foglalatja“, tartalma érdekes, mindenre kitér, a szerkesztőknek mindenre van gondjuk. Külön kiemelhető az 1. témacsoportból a Nagy és szép karakterek ábrázolásai, a 2. témacsoportból az Életleírási híres embereknek s asszonyoknak a régi s mostam időkből és a Nagy tettei nevezetes asszonyoknak című fejezet. A szerkesztők jól tudták, hogy a nagy történelmi alakok és a nagy nőegyéniségek, mint például Szilágyi Erzsébet, Lorántffy Zsuzsánna, Zrínyi Ilona életrajza nevelő hatással lesznek a nőkre. A tartalom ismertetése után a szerkesztők ismételten hangsúlyozzák: „Még- egyszer szükség azt itt megmondani, hogy különösen az asszonyi nemre és mindenek felett hazánkra lészünk legnagyobb tekintettel.“

Az Uránia a magyar felvilágosodás legrokonszenvesebb vállalkozásai közé tartozik. Megjelenése és Kármán működése jelentős lépések a szépirodalom fellendítésére. A folyóirat egyik fő célja a nemzeti nyelv ápolása, terjesztése és a nemzeti karakter formálása volt. Az előfizetési felhívás szerint az Urániát elsősorban a női nemnek szánták, az első köteit bevezetéséiben azonban Kármán egyetemesebb hatósugarat jelöl ki folyóirata számára: az egész nemzetre kíván hatni.

A folyóirat fogadtatása nem felelt meg a várakozásnak. Az első kötet kiadásáig mindössze 103 előfizető jelentkezett. De nemcsak az előfizető volt kevés, hanem a munkatárs is. Az Uránia ezért mindössze három kötetet ért meg. Az első évfolyam

IV. kötete Kármán halála miatt nem jelenhetett meg.

Lássunk néhány címet az Uránia három megjelent kötetéből:

Bevezetés megjelent a folyóirat I. kötetében

Kedves Olvasóinkhoz „ „ II. „

A nemzet csinosodása (név nélkül) „ „ III. „

Fanni hagyományai „ „ I., II., III. „

Egy új házas levelei barátjához „ „ 1. „

Szeretet és házasság „ „ II. „

A módi „ „ II. „

A fejveszteség „ „ I. „

A kincsásó „ „ II. „

Petrarca remetesége „ „ I. „

A windsori erdő „ „ III. „

Eliza „ „ I. „

A hazaszeretet „ „ I. „

Nagy Sándor és a hal hatatlanság forrása „ „ II.

A két szerecsény ifjú „ „ III. „

Anekdoták „ „ I. és II. „

Eldorádó „ „ III. „

Mesék „ „ I., II., III. „

Az oszlopokról „ „ III. „

A címek közül aláhúzással mintegy kiemeltem A nemzet csinosodását, Kármán legfontosabb tanulmányának a címét. A továbbiakban ezzel a művel kívánok foglalkozni.

A 18. század utolsó harmada a magyarságot elmaradottságban találja. A századvég nagy probléma elé állította nemzetünket: vagy gyors ütemben felszámolja elmaradottságát, és modern nemzetté válik, vagy elmerül, felolvad a népek tengerében. Nem egv aggódó magyar ezt a sorsot jósolja. A pillanat mindenesetre komoly, a veszedelem nagy. Kettős feladatot 'Kell megoldani: ki kell vívni a nemzeti függetlenséget, s végre kell hajtani a polgári átalakulást. Kármán József a nemzet csdnosodásában jelölte meg a 18. század utolsó harmada szellemi életének fő problémáját, egyforma erősséggel hangsúlyozva „nemzetet“ és „csinosodást“ is. Munkája a magyar felvilágosodás első nagy korszakának a végén, 1795-ben jelent meg.

Elődje, Bessenyei György mondja ki először Magyarország című röpiratában 1778- ban, hogy minden nemzet a maga nyelvén lesz tudós, idegenen sosem.

Martinovicsék köztársasági mozgalmával egyidőben merül fel Kármán József lelkében a nemzet csinosodásának sajátos koncepciója, amely az addigi eredményeket összefoglalja, kritikailag megrostálja, és irányt mutat a nemzeti kultúra fejlődése számára.